Budapest, 1950. augusztus 1. Darvas József népművelési miniszter beszél a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alapító ülésén a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (1950 szeptemberétől Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar) aulájában. Az első sor bal szélén Balogh István egykori miniszterelnökségi államtitkár, a papi békemozgalom egyik szervezője. MTI Fotó/MAFIRT: Bartal Ferenc
A Katolikus Papok Országos Békebizottsága 1950. augusztus 1-jén alakult meg. A papi békemozgalom (békepapság) kezdeményezője, fő irányítója az államhatalom volt. Célja az egyházon belüli, az új hatalmi rendszerrel együttműködésre kész erők szervezeti keretek közé rendezése volt, rajtuk keresztül az egyházi vezetésre gyakorolt nyomás erősítése, hogy elősegítsék az államhatalomnak az egyházi életbe való beleszólását, és az egyház tevékenységének kizárólag a templomokba való visszaszorítását. A rövid távú célok közé tartozott még az egyházi vezetőknek és rajtuk keresztül az egész egyháznak a nemzetközi békemozgalomba való bekapcsolódása. Darvas József (született Dumitrás József, Orosháza, 1912. február 10. – Budapest, 1973. december 3.) író, publicista, 1950. február 24-től 1951. május 19-ig vallás- és közoktatásügyi, 1951. május 19-től 1953. július 4-ig közoktatásügyi miniszter, 1953. július 4-től 1956. október 14-ig népművelési miniszter, 1957-től 1959-ig a Hunnia Filmstúdió igazgatója, 1951–53-ban és 1959-től a Magyar Írók Szövetségének elnöke, 1960-tól a Hazafias Népfront alelnöke. Balogh István (Balogh páter, Stájerlak, 1894. március 30. – Budapest, 1976. július 20.): szegedi plébános, Erdei Ferenccel és Révai Józseffel az első koalíciós demokratikus lap, a Délmagyarország társszerkesztője. A Független Kisgazdapárt szegedi szervezetének megszervezője, a debreceni ideiglenes nemzetgyűlés tagja, miniszterelnökségi államtitkár (1944. dec. 23.–1947. máj. 31.). Egyik aláírója volt a moszkvai fegyverszüneti szerződésnek (1945. jan. 20.). 1947. február 19.-június 3. között az FKgP főtitkára volt, majd megalakította a Független Magyar Demokrata Pártot (1947. július). 1949 tavaszán pártjával csatlakozott a Függetlenségi Népfronthoz. Részt vett a papi békemozgalom megalakításában. Az 1950-es években vidéki plébános, majd a budapesti belvárosi Szent Mihály-templom lelkésze (1962–76) volt.