Budapest, 1981. április 23. Kádár János (b3), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) első titkára - egész napos, Budapest új létesítményeibe szervezett - programja során megtekinti kíséretével az épülő Budapesti Sportcsarnokot. Balra, Stadinger István Budapest Főváros Tanácsa elnökhelyettese. MTI Fotó: Soós Lajos
1982 február 12-én nyitotta meg a Budapest Sportcsarnok kapuit. Maximális férőhely: 12 500 fő, alapterület 12 000 négyzetméter. Az edzőterem: 29x137 m, állandó jégcsarnok: 26x56 m. Sporteseményeken kívül politikai és kulturális események színhelye is volt. A csarnok 1999-ben leégett. Az új Sportarénát 2003 márciusában adták át, 2004 márciusában felvette Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó nevét. Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) kommunista politikus. 1948 és 1950 között belügyminiszter. 1952 és 1954 között egy koncepciós pert követően börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették. 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számított. Kétszer volt miniszterelnök. Stadinger István (Keszthely, 1927. január 27-) 1978-ban lett a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, 1988. januárban kinevezték általános elnökhelyettessé. 1980. június 8. és 1990. március 16. között országgyűlési képviselő volt, mandátumát mindkét alkalommal Budapest 6. számú egyéni választókerületben szerezte meg; 1988. június 29. és 1989. március 8. között a törvényhozás elnöke.