1981. szeptember 4. Borbély Sándor (elöl, b1) országos parancsnok és a résztvevők egy csoportja a munkásőrség régi és új fegyvereit, felszereléseit bemutató kiállításon és országos sajtókonferencián, Heves megyében. Borbély mellett egy egységparancsnoki rangban - a honvédség alezredesével egyenértékű - lévő munkásőr. A fegyverek sorban (jobbról balra): Mannlicher M1943 gyalogsági puska, 1944 M Moszin-Nagant karabély, PPS-41 Spagin-géppisztoly, DP 27 golyószóró. MTI Fotó: Manek Attila
A Forradalmi Munkás-Paraszt kormány az 1957/17. törvényerejű rendelettel létrehozta a Munkásőrséget, amely a karhatalmi egységeket volt hivatott felváltani. Közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve működött, mint „fegyveres testület”. Bár soha nem vetették be, jelentős szerepe volt a „puha diktatúra” fenntartásában, a „belső ellenség” felkutatásában. 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. Borbély Sándor (Nagybun, 1931. december 12. – Budapest, 1998. november 27.) pártpolitikus 966-tól az MSZMP Budapest XXI. kerületi pártbizottság első titkára. 1970-ben megbízták az MSZMP Csepel Vasművek pártbizottságának első titkári munkájával. 1970. november 28-ától az MSZMP Központi Bizottság tagja. 1975. májusban kinevezték a KB Ipari, Mezőgazdasági és Kereskedelmi osztály élére. Megbízatása alól 1976. október 26-án felmentették, mert KB–titkárrá választották, 1980. március 27-én vezérőrnagyi rangban a Munkásőrség országos parancsnokának választották, államtitkári besorolással. A párt Honvédelmi Bizottság tagja. 1989. októberben a szervezet feloszlatásakor altábornagyi rangban felmentették tisztségéből.