Budapest, 1962. január 1. Bebocsátásra várakozó szórakozni vágyók az EMKE Étterem Lenin körúti bejáratánál a szilveszter este. MTI Fotó: Mező Sándor
EMKE kávéház: 1894-ben Wasermann Jónás a Wéber kocsmából kávéházat alakított ki "Emke" cégérrel, ami az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rövidítése volt. Az új kávéház a Nemzeti Színház művészeinek kedvelt találkozóhelye lett. A ház emeletén lakott Blaha Lujza, a "nemzet csalogánya". Az Emke Kávéház fénykora az 1920-as években kezdődött. Ekkor már étterem is volt a kávéház mellett az alagsorban. A II. vh. után szolgáltatásai átalakultak. Tömegétkeztetést szolgáló bisztró létesült. Lenin körút: a Nagykörút egyik szakasza 1950 és 1990 között. 1950 előtt két részből állt: a Rákóczi úttól a Király utcáig tartó Erzsébet körútból, és a Király utcától a Nyugati térig húzódó Teréz körútból. 1990-ben ismét kettéosztották, és visszakapta eredeti elnevezéseit. Nagykörút - Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, mely keresztülhalad a belső kerületeken, Újlipótváros déli határán, a Lipótváros északi részén, Terézvároson, Erzsébetvároson, Józsefvároson, valamint Ferencvároson – ezekről a városrészekről kapták nevüket a Nagykörút egyes részei is: a Teréz körút, Erzsébet körút, József körút, Ferenc körút. A Nagykörút hagyományosan Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi híd pesti hídfőjéig tart, de az elnevezést használni szokták a Margit körút, Alkotás utca, illetve a Villányi úttal kiegészített, Budát is érintő teljes körre is. A Nagykörút a Sugárút (majd Andrássy út) kiépítése után a 19. század második legnagyobb városépítési alkotása volt Budapesten, ma is nélkülözhetetlen funkciót betöltve a városszerkezetben. A Nagykörúton 1887-ben a Nyugati tér és a Király utca között indult el az első villamosjárat. Ma a körút közepén a 4-es és a 6-os villamosok közlekednek. Európa legforgalmasabb villamosvonala, napi 200 ezer utassal. A Nagykörút teljes hossza a Margit hídtól a Petőfi hídig 4141 méter.