Budapest, 1959. december 1. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese felszólal a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) VII. kongresszusának második napján. Az elnökségben ül Marosán György államminiszter (b1), Kiss Károly, az MSZMP KB titkára (b2), Kádár János, az MSZMP KB első titkára (b4), Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára (b5), Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke (j5), Kállai Gyula államminiszter (j3) és Fock Jenő, az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkára (j1). A háttérben egy Marxot, Engelst és Lenint ábrázoló dombormű. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Apró Antal (1913-1994) kommunista politikus, az Elnöki Tanács tagja (1949-1952; 1953), a Minisztertanács elnökhelyettese (1953-1956), a Hazafias Népfront (HNF) Országos Tanácsának elnöke (1956-1957). A Minisztertanács első elnökhelyettese (1958-1961), 1971-ig Magyarország állandó képviselője a KGST tanácsában. Az Országgyűlés elnöke (1971-1984). Marosán György (1908 - 1992) baloldali szociáldemokrata. Az MDP KV és PB tagja, a KV titkára (1948–50). 1950-ben koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélik. 1956-ban szabadul. Államminiszter (1957-1960). Kiss Károly (1903-1983) politikus, az MKP, majd az MDP KV (1945-1956) és PB (1951-1954) tagja. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke (1949-1951), külügyminiszter (1951-1952), a Minisztertanács elnökhelyettese (1952-1953). Az MSZMP KB titkára (1957-1962). Kádár János (1912–1989). 1956-1958-ban és 1961-1965 között a miniszterelnök. 1957 februárjától az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság (MSZMP KB) első titkára (1956–1985), azt MSZMP főtitkára (1985-1988), az MSZMP elnöke (1988-1989). Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894-1971) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus volt, Sztálin halála után a Szovjetunió elsőszámú vezetője. 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára volt, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöki posztját is betöltötte. Münnich Ferenc (1886-1967) jogász, politikus. Budapest rendőrfőkapitánya (1946-1949), a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere, miniszterelnök-helyettes (1956-1957), a Minisztertanács elnöke (1958-1961), államminiszter (1961-1965). Kállai Gyula (1910 – 1996) politikus. Külügyminiszter (1949-1951), művelődésügyi miniszter (1957-1958), államminiszter (1958–1960), a minisztertanács első elnökhelyettese (1960–1961), a minisztertanács elnökhelyettese (1961–1965), a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány (minisztertanács) elnöke (1965–1967), az elnöki tanács tagja (1967-1989. október 23.), az országgyűlés el