Szombathely, 1964. április 27. A szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyház és a szomszédságában álló Romkert. MTI Fotó: Járai Rudolf
A szombathelyi székesegyház Magyarország harmadik legnagyobb temploma. A régi várpalota és a vártemplom helyén épült fel. Közvetlen szomszédságában fekszenek az egykori római város, Savaria központja, a helytartói palota és a Szent Quirinus bazilika romjai. 1777-ben Mária Terézia VI. Pius pápával egyetértésben a várost püspöki székhellyé emelte. Az új egyházmegye első püspöke felsőszopori Szily János lett, aki kinevezése után máris nagy építkezésekbe kezdett. A régi, romladozó várat lebontatta. A székesegyház építését Hefele Menyhért tervei szerint 1791 tavaszán kezdték meg. Az alapok ásásánál rögtön az ókori város fórumának maradványaira, a római épületek alapfalaira és mozaikjaira bukkantak. Szily János, mint kora egyik nagy műveltségű embere nem engedte meg a római romok elpusztítását. Azokat gondosan feltárták és a legszebb maradványokat megmentették az utókornak. A székesegyházat 1806. november 9-én szentelték fel. A II. világháború alatt, az 1945. márciusi szövetséges bombatámadásban találat érte, újjáépítése 1947-ben fejeződött be. A belső teret teljes egészében csak az 1980-as években állították helyre.