Nemzeti Fotótár
Megállítjuk az időt
Városkép - Budai látkép a Gellért-hegyről Városkép - Budai látkép a Gellért-hegyről
3 cm kifutó

Városkép - Budai látkép a Gellért-hegyről

Magyarország, Budapest, Budapest

Budapest, 1971. április 15. Budapesti tavaszi látkép a Gellért-hegyről. Szemben a Budai Vár, előtérben a Tabán és az Erzsébet híd budai lehajtója. MTI Fotó: Az eredeti felvétel készítője ismeretlen.
A Tabán Budapest I. és kis részben XI. kerületének is egyik városrésze. Egykor önálló település volt, majd előbb Buda, végül Budapest városrésze lett. Az 1930-as évekig sűrűn épített egy-két szintes házak jellemezték, a 19. század–20. század fordulójára szórakozóhelyekkel, vendéglőkkel, borozókkal teli romantikus negyeddé vált. Területét az 1930-as évek elején-közepén rombolták le, a helyére álmodott új városrész azonban az időközben kitörő második világháború miatt sohasem épülhetett meg. Az ezután sokáig elhanyagolt terület nagy részét végül az 1960-as években parkosították, kis részét pedig beépítették. A Budavári Palota Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek. A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját. A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.

Készítette: -
Tulajdonos: MTI Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-866810
Fájlnév: CGYHJ19710415002.jpg
ICC: Nem található




2 000 HUF
15 000 HUF
  • Üzleti célú felhasználás egyes esetei
  • Sajtó célú felhasználás
  • Kiállítás
2 000 HUF

Választható vásznak: Bővebben

Választható méretek:

22 500 HUF
20 000 HUF
15 500 HUF
14 000 HUF
11 500 HUF
9 000 HUF
20 500 HUF
18 500 HUF
14 500 HUF
13 000 HUF
11 000 HUF
9 000 HUF
2 000 HUF

Választható papírok: Bővebben

Választható méretek:

8 663 HUF
7 842 HUF
7 440 HUF
7 063 HUF
6 685 HUF
5 974 HUF
5 618 HUF
4 973 HUF
4 973 HUF
4 372 HUF
4 061 HUF
3 816 HUF
3 528 HUF
3 037 HUF
2 771 HUF
8 663 HUF
7 842 HUF
7 440 HUF
7 063 HUF
6 685 HUF
5 974 HUF
5 618 HUF
4 973 HUF
4 973 HUF
4 372 HUF
4 061 HUF
3 816 HUF
3 528 HUF
3 037 HUF
2 771 HUF
4 732 HUF
4 276 HUF
4 695 HUF
4 244 HUF

Összesen:

Kosárba

Legyen a szerkesztőnk!
Ha több információt tud a képről, mint az eredeti képszöveg, ossza meg velünk!

Max. 1000 karakter

Bejelentkezés szükséges!

Táj, város

A sorozat további képei:


Hasonló képek: