Budapest, 1961. december 9. Egy levéltáros nagyítóval nézi az egyik céh részére szóló kiváltságlevélen II. Ulászló király hatalmas viaszpecsétjét. A Levéltár gyűjteményét a II. világháború alatt a bombázások elől a Bazilika pincéiben helyezték el. Közel két évtizedes kényszerű pinceraktározás után, most eredeti helyére (V. kerület, Városház utca 9-11.) költöztették vissza a nagyértékű gyűjteményt. MTI Fotó: Fényes Tamás
Budapest Főváros Levéltára, Fővárosi Levéltár: a fővárosi önkormányzat központi levéltára. A török hódoltság során Buda, Pest és Óbuda középkori iratai elpusztultak, csupán néhány szabadalomlevél és céhirat vészelte át a századok viharait. A törökök alól felszabadult három város 1873-ig a városi jegyző, majd a 19. sz. utolsó harmadától kinevezett levéltáros irányításával maga őrizte iratait. A fővárossá alakulást követően Levéltári Hivatalt szerveztek, ahol együtt őrizték és kezelték a történelmi forrásanyagot az irattári dokumentumokkal. 1873-1901 között neve Budapest Főváros (1893-tól Székesfőváros) Levéltári Hivatala, ekkor a levéltárat és az irattárat kettéválasztották, nevét Budapest Székesfőváros Levéltárára változtatták. 1911-től a főváros történetével foglalkozó tudományos intézménnyé alakult. A II. vh. pusztítása elől anyagának nagy részét 1944-ben a Szt. István-bazilika altemplomába menekítették. A Városházán maradt iratok jó része elégett. 1950-ben a levéltárakat államosították, neve Fővárosi Közlevéltárra változott. 1952-től I. sz. Állami Levéltár, 1968-tól ismét a főváros kötelékében, Budapest Főváros Levéltára.