Nemzeti Fotótár
Megállítjuk az időt
Természet - A visegrádi vár és környéke Természet - A visegrádi vár és környéke
3 cm kifutó

Természet - A visegrádi vár és környéke

Magyarország, Pest, Visegrád

Visegrád, 1964. szeptember 24. Kirándulók, háttérben a visegrádi vár romjai. MTI Fotó: Járai Rudolf
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. Jelentősebb, művészeti és történelmi emlékekben gazdag települései Esztergom, Visegrád, Leányfalu, Szentendre, Zebegény, Nagymaros, Kismaros, Verőce, Vác és Dunakeszi. Az első visegrádi vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. Később a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a Szent Koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.&

Készítette: Járai Rudolf
Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-848103
Fájlnév: C__JA19640924004.jpg
ICC: Nem található




2 500 HUF
15 000 HUF
  • Üzleti célú felhasználás egyes esetei
  • Sajtó célú felhasználás
  • Kiállítás
2 500 HUF

Választható vásznak: Bővebben

Választható méretek:

17 000 HUF
14 000 HUF
16 000 HUF
13 500 HUF
2 500 HUF

Választható papírok: Bővebben

Választható méretek:

7 858 HUF
6 334 HUF
6 080 HUF
5 191 HUF
4 683 HUF
7 858 HUF
6 334 HUF
6 080 HUF
5 191 HUF
4 683 HUF

Összesen:

Kosárba

Legyen a szerkesztőnk!
Ha több információt tud a képről, mint az eredeti képszöveg, ossza meg velünk!

Max. 1000 karakter

Bejelentkezés szükséges!

Idegenforgalom
Műemlék
Turisztikai nevezetesség
Táj, város

A sorozat további képei:


Hasonló képek: