Budapest, 1987. június 25. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke (j) és Horváth István, a Minisztertanács elnökhelyettese (j2) leteszi a hivatali esküt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt (b) az Országház Nándorfehérvári Termében. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára (b3), Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke (j3) és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára (b2). MTI Fotó: Manek Attila
Horváth István (Paks, 1935. szeptember 1-) politikus, miniszter, minisztertanács elnöhelyettese. 1970. április 28-án választották meg a KISZ KB első titkárává, 1973. június 29-én az MSZMP Bács-Kiskun megyei párbizottsága első titkára lett. 1970. november 28-ától volt tagja az MSZMP Központi Bizottságának. 1971-től országgyűlési képviselő, 1980-85 belügyminiszter. Az MSZMP KB 1985. márciusi ülésén adminisztratív KB-titkárrá választották, 1987. június 25-én miniszterelnök-helyettes lett, majd 1987. december 16-ától ismét belügyminiszter volt. A Dunagate-ügyben, a legális ellenzék folytatódó belső elhárítási megfigyelése miatt 1990. január 23-án lemondott és nyugdíjba vonult. Grósz Károly (Miskolc, 1930. augusztus 1. – Gödöllő, 1996. január 7. ) magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára. A rendszerváltás során ragaszkodott a szocialista politikai rendszer és a Varsói Szerződés fenntartásához. 1989-ben az MSZMP rendkívüli kongresszusán bejelentették az utódpárt, az MSZP megalakulását. Grósz Berecz Jánossal és másokkal az átlépés helyett részt vett az MSZMP újjászervezésében, példának a „felszabadulás” utáni időket, és az 1956-os forradalmat követő hónapokat tekintve. 1990-ben lemondott az MSZMP KB-beli tagságáról és végleg visszavonult a politikai élettől. Kállai Gyula (Berettyóújfalu, 1910. június 1. – Budapest, 1996. március 12.) kommunista politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, 1965 és 1967 között miniszterelnök. Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) kommunista politikus. 1948 és 1950 között belügyminiszter. 1952 és 1954 között egy koncepciós pert követően börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették. 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számít