Hévízgyörk, 1989. november 13. Körmenet a falu Szent Márton tiszteletére felszentelt templomának búcsúján a helyreállított műemlék templomnál. A búcsút Márton napot követő vasárnap tartják. MTI Fotó: Kunkovács László
A falu első temploma egy igen kis méretű, félköríves szentélyű épület volt. A középkori épület első okleveles említése 1472-ből származtatható. 1570-ben a bujáki uradalom összeírásában szerepel egy mondat, amely kapcsolatban lehet templommal: "A falu - (Hévízgyörk) - 4 forintot fizet, melyet Szent Márton adójának hívnak" Ez talán a templom mai védőszentjének nevével van kapcsolatban. A többi falu a környéken mind egységesen Szent Mihály és György napján fizette adóját. A XVIII. század közepétől napjainkig nyomon követhetően Szent Márton a védőszentje a templomnak. Hévízgyörkön a reformátusok anyaegyháza már 1600-ban fönnállt. Az 1653-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a régi katolikus templom még mindig a reformátusok birtokában van, ami ellen a katolikusok panaszt tettek. Valószínűleg 1662 és 1666 között került újra a katolikusok birtokába a templom, mert 1666-ban a hévízgyörkiek 12 forintnyi évi egyházi tizedüket már katolikus templomukra fordíthatták, a püspök engedélyével. 1676-ban a faluhoz tartozó Tótfalu puszta egyházi tizedét megkapták "templomuk céljára". 1733-ban a templom helyreállításáról és egyházjogi státusáról, azaz nem önálló, hanem Bag filiájaként (leányegyház)] való működéséről tettek említést. A templom tornyát villámcsapás érte 1771-ben. II. világháborúig a templomot folyamatosan hasz­nálták, ekkor azonban megsérült. Pusztulásnak az ezt követő években indult, s állapota fokozatosan romlott 1985-ig, amikor is megkezdődött felújítása. A munkák végeztével a templom felszentelése 1988. november 13-ára esett, Szent Márton napját követő vasárnapra.