Ózd, 1959. április 24. Kohászok kézi erővel továbbítják, pozícionálják a melegen hengerelt izzó acélrudat az Ózdi Kohászati Művek (ÓKÜ) hengerművében. MTI Fotó: Jármai Béla, Herczeg István
Ózdon az üzemszerű kohászat 1847-ben kezdődött meg a községben a környék barnaszenére és a gömöri vasércre alapozva. Az 1881-ben létrejött Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. jelentős fejlesztéseket vitt végbe az ózdi üzemekben. A két világháború között a vasmű és az acélgyár szinte változatlan tempóban gyarapodott. A gyár az 1949. évi államosítástól viselte az Ózdi Kohászati Üzemek nevet. Az első ötéves terv idején nagyszabású rekonstrukcióba kezdtek az üzemben. A hetvenes években újabb korszerűsítés hajtottak végre az ÓKÜ-nél: új rúd- és dróthengermű épült. A kohászati recesszióból és elavult technológiájából fakadó gazdasági nehézségei miatt 1979–1987 között 2100 fővel csökkentette dolgozói létszámát. 1986-ban és 1988-ban szerkezetátalakítási programot dolgoztak ki az ÓKÜ-nél, ezzel párhuzamosan az állam leírta a nagyvállalat adósságait. Az 1991-es dotáció sem mentette meg azonban az ózdi nagyüzemet, 1992-ben felszámolási eljárás indult ellene.