Budapest, 1955. szeptember 27. A Láng Gépgyár 161-es esztergaműhelyében Csomós János esztergályos (b2) békekölcsönt jegyez. Mellette Sali Vince és Deli Sándor (b1, b3) jegyeztető párok, valamint munkatársai, Robi Ferenc és Józsa László ifjúmunkások. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bürger Gertrúd
Láng Gépgyár (XIII. Váci út): Láng László 1868-ban alapított járműjavító műhelyéből fejlődött a magyar ipar kiemelkedő jelentőségű gyárává. A hazai erőműveket, ipari- és közlekedési vállalatokat korszerű erőgépekkel, turbinákkal, kazánokkal, dízelmotorokkal látta el. 1948-ban államosították, jelentős részben exportra dolgozott. 1990-től az Asea-Brown-Boveri (ABB) svéd-svájci multinacionális cég bevonásával ABB-Láng Kft., 2000-től Alstom Power Hungária Rt. Békekölcsön: az állam által kibocsátott „kötvény”, amelynek jegyzése kötelezően elvárt volt, s amely hivatalosan a „békeharc” költségeit fedezte. A jegyzés során (évente) egy havi fizetést illett felajánlani békekölcsönre vagy tervkölcsönre, ami komoly életszínvonal-csökkenést eredményezett. A befolyt összegből a hadiipar és a hadsereg fejlesztését fedezték. Versenyt is indítottak, hogy ki vállalja nagyobb összeg jegyzését. A jegyzett kölcsön összeget a fizetésből havonta meghatározott részletekben vonták le, és ennek fejében kölcsönkötvényt adtak. A kötvények visszafizetését sorsoláshoz kötötték. Negyedévente rendeztek ilyen terv vagy békekölcsön sorsolást, ahol az egyes kölcsön sorszámokat húzták ki, és az értékének bizonyos megemelt százalékát fizették vissza nyeremény címén. 1956-os forradalom után a kötvények kibocsátását megszüntették. A „kölcsönadott” összeget az állam névértéken is csak évtizedekkel később, a hetvenes években fizette vissza (tehát az eredeti reálérték töredékét kapták vissza a befizetők).