Budapest, 1957. november 24. Reisz János, a Budapesti Honvéd (b, 2-es rajtszámmal) és Hernádi András, a Budapesti Zalka Máté Motorsport Klub (j, 39-es rajtszámmal) versenyzői küzdenek az első helyért a 250 köbcentis kategóriában, az Építők Sport Club által megrendezett terepgyorsasági motorversenyen a Népligetben. MTI Fotó: Petrovits László
Terepgyorsasági motorverseny: Mai nevén motokrossz (angolul motocross). Az I. világháború idején az angol hadseregben a katonák számára kötelező motoros terepgyakorlatokat gyakorlótéren tartották meg, a katonák versenyeztek is egymással, innen már csak egy lépés volt a terepmotorozás átemelése a sportok közé. Az első krosszmotorok az 500 köbcentis, négyütemű, a terepet is jól bíró utcai motorok közül kerültek ki. A nagy áttörést a kétütemű motorok megjelenése hozta, ezek a négyüteműeknél jóval könnyebb és erősebb motorok voltak. Köbcentiméter (ccm) (a köznyelvben köbcenti): A motorban lévő henger űrtartalmát jelöli. A nagyobb hengerűrtartalom nagyobb teljesítményt jelent. Danuvia motorkerékpár: A zuglói Danuvia Szerszámgépgyárban 1954–1966 között gyártott motorkerékpár-típus márkaneve volt. A Csepeli Motorkerékpárgyában az 1950-es évek közepén a kapacitást lekötötte az új Pannónia motor gyártása, ezért az 1951-ben bemutatkozott Csepel 125/T (125 köbcentis, teleszkópos motorkerékpár) típus gyártásnak új helyet kellett keresni. Így került át 1954-ben a motorkerékpár gyártása a Danuvia Szerszámgépgyárhoz, D-Csepel 125 jelöléssel. A sorozatgyártás 1955 első negyedévében kezdődött meg. A motorversenyzők által kedvelt típus volt a magyarországi versenyeken. A terepgyorsasági motorverseny győztese 1957-ben a 250 köbcentis kategóriában Hernádi András, a Budapesti Zalka Máté Motorsport Klub versenyzője lett.