Budapest, 1959. március 10. Bíró Erzsébet, az Egyesült Izzó fénycső részlegében próbaégetésre készíti elő a fénycsöveket. Az itt dolgozók vállalták, hogy ebben az évben 3,4 millió forint nyereséget termelnek munkaverseny keretében a vállalaltnak. MTI Fotó: Fényes Tamás
Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 1896-ban alakult. 1912-ben az amerikai Western Electric betársult a vállalatba, ettől kezdve használják a Tungsram márkanevet. 1932-ben a szintén amerikai General Electric szerzett meghatározó részesedést. 1922-ben alakult meg a később nemzetközi hírűvé vált kutatólaboratórium, itt dolgozott az izzólámpagyártást forradalmasító Bródy Imre fizikus. A kriptonlámpa- és fénycsőgyártás mellett a cég 1925-től Tungsram márkanévvel rádiókat is készített. A II. világháború után Vácott felépült a tévéképcső- és alkatrészgyár, Újpesten pedig a vákuumtechnikai gépgyár. A nyugati piacokon is sikeres cég nevét 1984-ben változtatta Tungsram Rt.-re. 1994-től kizárólagos tulajdonosa az amerikai General Electric. Munkaverseny: Magyarországon az 1950-es években szovjet mintára szinte folyamatosak voltak a munkaversenyek az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A mennyiség hajszolása legtöbbször a minőség romlását eredményezte. Leginkább a fontos ünnepek (április 4., november 7. stb.), a vezetők születésnapja adott alkalmat munkaversenyekre. Országos munkaverseny kampányt indítottak pl. Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából 1952. január 17-re, illetve országgyűlési választások előtt is. A versenyen kiválóan, a normát több száz vagy ezer százalékkal túlteljesítő dolgozókat élmunkásoknak, sztahanovistáknak nevezték. A munkaversenyek a norma szigorításának is fontos eszközei voltak. A szocializmus későbbi szakaszában (1960-as, 1970-es évek) a munkaversenyek szocialista brigádverseny formájában zajlottak, amelyek már nemcsak a termelékenység növelésére irányultak, hanem az ideológiai és kulturális képzésre is.