Budapest, 1954. július 20. Az Újlaki Téglagyár Tulipán brigádjának dolgozói lovas kocsira rakják a szállításra kész téglát. A gyár soron kívüli szállítások teljesítését vállalta az árvízkárosultak részére. Az épület erkélyén az "Újlaki Téglagyár dolgozói többtermeléssel az árvízkárosultakért." szövegű felirat olvasható. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bojár Sándor
Újlaki, vagy Nagybátony-Újlaki Téglagyár: Az Újlaki Téglagyár tulajdonosa, az 1869-ben alakult Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. 1928-ban beolvadt a Nagybátonyi Kőszénbánya Rt-be, és az Újlaki Téglagyár ettől kezdve a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. részeként működött tovább. A gyárat 1948-ban államosították. 1950-ben a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. nevében is megszűnt létezni, és egyidejűleg felvette az Újlaki Téglagyár nevet. 1952-ben az Újlaki Téglagyárhoz csatolták az addig önálló Bohn - Óbudai Téglagyárat. 1963-ban az ÉM létrehozta az ÉM Tégla- és Cserépipari Trösztöt, melynek egyik vállalata a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat lett. Ez a vállalat 11 budai-oldali téglagyárat foglalt magába: 1. sz. telep lett a volt Újlaki Téglagyár, 2. sz. telep pedig a volt Bohn Téglagyár. A volt Újlaki Téglagyár ekkor kapta az Újlak I., míg a volt Bohn Téglagyár az Újlak II. telephely cégjelzést. 1967-ben megszűnt az ÉM Tégla- és Cserépipari Tröszt, és a gyárak az 1968-tól létrejött Tégla- és Cserépipari Egyesülés keretében működtek tovább. Az Újlaki Téglagyár egy részét 1953-ban, további részeit 1973-ban bezárták. A gyárépületek helyén szakorvosi rendelőintézet, lakótelep, kereskedelmi létesítmények és lakópark épült.