Budapest, 1954. április 30. A Gellért szálloda a Szent Gellért téren, előtte a Szent Gellért rakpart, háttérben a Duna. MTI Fotó: Járai Rudolf
A Gellért Szálló helyén már az Árpád-korban is meleg vizes nyílt fürdő működött. A török korban Aga-ilidzse (Aga-fürdő) vagy más néven Adzeike-ilidzse (Szüzek-fürdője) később gyógyiszapja miatt a „Sáros fürdő” nevet kapta. Sáros fürdő helyén lévő épületeket a főváros 1894-ben, a mai Szabadság híd építésekor lebontatta. Helyükön fürdőszálló építését tervezték, de költségvetési nehézségek, majd a háborús viszonyok miatt az építkezés elhúzódott. Az új Gellért gyógyfürdő és szálló, melyet Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin tervezett kései szecessziós stílusban, végül 1918-ban nyílt meg. Harminc évvel később a két kiszolgálóegységet elválasztották egymástól. A Gellért Szálló ma négy csillagos fürdő- és gyógyszálló, a Gellért fürdő pedig komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel (nappali kórház), inhalatóriummal rendelkezik.