Kalocsa, 1960. július 8. A Népművészet Mesterei, Tamás Andrásné, a Kalocsai Háziipari Szövetkezet tagja, Király Ilus, a legidősebb hímzésíró, Pirisi Júlia (b-j) és Lakatos Lajosné népművész (állva) egy hímzett terítőről beszélgetnek a Kalocsai Háziipari Szövetkezet múzeumában. A Kalocsai Háziipari Szövetkezet a moszkvai magyar kiállításra készül. MTI Fotó: Fényes Tamás
Tamás Andrásné 1956-ban, Király Ilus kalocsai népművész, hímzőasszony 1953-ban, Pirisi Julis kalocsai hímzőasszony 1958-ban kapta meg a Népművészet Mestere díjat. Kalocsai Háziipari Szövetkezet múzeuma (Népművészeti Tájház): Gábor Lajos 1952-ben hagyta Kalocsára a múzeum épületét (Kalocsa, Tompa M. u. 5-7.), melynek szomszédos épületeiben készítette a kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet népművészeti termékeit. A rendszerváltás után a Háziipar megszűnt, a Kalocsa-Korona Tours Utazási Iroda felvásárolta a múzeum melletti épületeket, folklórpresszót és bemutatótermet alakított ki bennük. A vályogból épült múzeumház berendezett népi szobákat rejt, ezek közül kiemelkedő az ún. tisztaszoba, melynek falait asszonyok szabad kézzel pingálták ki. Hímzésíró: a hímzés motívumait textíliára rajzoló (író, kiíró) asszonyok. A kalocsaiak „íróasszonyoknak" nevezték őket.