Budapest, 1967. november 30. Kora reggeli vendégek fürdőznek a Szent Lukács gyógyfürdő kivilágított, gőzölgő medencéjében. MTI Fotó: Fényes Tamás
A Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a vele egy egységet képező ORFI (Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet) – több évszázad során alakult ki a Margit híd budai hídfője közelében. Már a török korban is működött a fürdő, a mai Lukács Gyógyfürdő helyén, de akkoriban a feltörő forrás erejét a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben hasznosították. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán. A Lukács Fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten 1979-ben a Lukács Fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg. Mai formáját Hikisch Rezső tervei alapján 1921-ben kapta. Az épületet az 1970-es évekig folyamatosan bővítették.