Budapest, 1947. június 15. Alvó kisgyerekét ölében tartó asszony olvassa a a Magyar Kommunista Párt (MKP) központi lapját, a Szabad Népet. MTI Fotó/MAFIRT: Rév Miklós
A Szabad Nép a magyar kommunista párt napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje. Első száma 1942. február 1-jén jelent meg, főszerkesztője Rózsa Ferenc volt, a vezércikket Schönherz Zoltán írta. A második világháború idején csak komoly korlátozásokkal jelenhettek meg a magyar lapok a sajtócenzúra és a súlyosbodó papírhiány miatt. 1944. december A Szabad Nép illegális nyomdájában készült röplapok kerültek nyomtatásra, és azok terjesztésére. A nyomda rövid ideig dolgozott, mert a nyomdát nyilasok támadták meg, és fegyveres harcban felszámolták. A nyomdászok: Heller Mihály, Rákosi Endre, és Szegedi István. Szünet után a háborút követően 1945. március 25-én jelent meg először újra a Szabad Nép és az ezt követő évtizedben híven szolgálta a kommunista állampártok, először az MKP, majd az MDP hivatalos irányvonalát. Az 1956-os forradalom napjaiban a lap hangnemet váltott és a változásokat követelők oldalára állt, de addigra olyan mértékben azonosították a kommunista diktatúrával, hogy ellehetetlenült. 1956. november 2-án a Népszabadság váltotta. Székháza a budapesti József körút és a Blaha Lujza tér sarkán állt, a 2007-ben lebontott sajtóház volt, amelyet 1950-ben adtak át. Az újság népszerűsítése érdekében 1947. június 15-én külön Szabad Nép Napot szervezett a párt, amelyen reklámkampány folyt az olvasótábor növeléséért.