Budapest, 1956. július 7. Felvonulnak a résztvevő sportolók a szakszervezeti sportünnepségek budapesti döntőjén a Vörös Lobogó Hungária körúti sportpályáján. MTI Fotó: Kulka Ernő
1949-től a Rákosi-korszakban szovjet mintára új címert (köznevén „Rákosi-címer”) vezettek be. Ezen búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő búzakalászt és kalapácsot (mint a parasztság és a munkásság jelképét) a címer csúcsán lévő vörös csillagból kiinduló napsugarak világítottak be. Nemzeti jellege alig volt, csak az alulról övező szalag színében nyilvánult meg, a magyarság jelzéseként. A címer az akkori magyar zászlóban is szerepelt. Az 1956-os forradalom során rövid ideig ismét a Kossuth-címer volt használatban, majd 1957-ben ismét új címert vezettek be (Kádár-címer). Ez utóbbi maradt a hivatalos címer a 1990-ig.