Budapest, 1961. február 24. Kádár János (j), a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága első titkára képviselőkkel, köztük Pióker Ignác (b2) Kossuth-díjas sztahanovistával beszélget az Országgyűlés ülésének szünetében a Parlament folyosóján. MTI Fotó: Bartal Ferenc
Pióker Ignác (Temesrékas, 1907. január 17. – Budapest, 1988. november 1.) Kossuth-díjas (1951) lakatos-gyalus, a magyar sztahanovista mozgalom megalapítója, a Szocialista Munka Hőse, országgyűlési képviselő (1953-1985). A sztahanovista mozgalom eredetileg Alekszej Grigorjevics Sztahanov szovjet bányász követőinek tömegmozgalma. Célja a szocialista munkaverseny létrehozása, az egyes munkások önálló kezdeményezésekre törekvése, a munka ésszerűbb megszervezése, a teljesítmények fokozása, a gépek teljesebb kihasználása, a fejlettebb munkamódszerek átadása. Az 1950-es években a szocialista országokban a munkaversenyben a termelési normákat nagymértékben túlteljesítő munkásokat illették a sztahanovista jelzővel. A magyarországi sztahanovista mozgalom kezdetét a Sztálin 70. születésnapja tiszteletére rendezett munkafelajánlási mozgalom jelentette (1949. október 28. - december 21.). Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) belügyminiszter (1948-50), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára (1956/1957-1985), főtitkára (1985-1988), végül a párt elnöke (1988-1989), a Minisztertanács elnöke (1956-1958, 1961-1965).