Nagycenk, 1968. április 25. Széchenyi István szobra Nagycenken, a Széchenyi-téren a háttérben a Szent István plébániatemplom. MTI Fotó: Járai Rudolf
Az egész alakos Széchenyi-szobor alkotója Stróbl Alajos, a kőtalapzat Hild Károly soproni kőfaragómester munkája. A szobor ünnepélyes felavatására 1897. szeptember 21-én,- Széchenyi István születésnapján - került sor. A község nevét 1291-ben írták le először egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben, ekkor Zenk-nek hívták. A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek, például 1359-ből: Gudurzenk (Gödörcenk). A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes. Kiscenk első ismert neve Tótcenk volt. 1544-től már Dávid Czenknek írják. Nagycenk és Kiscenk sokáig két önálló község volt. Közigazgatásilag 1893. október 1-jén egyesítették őket Nagycenk néven, de máig sem épültek össze teljesen. Az uradalom és a község 1945-ig a Széchenyiek birtoka volt.