Galgahévíz, 1955. december 12. Egy palóc népviseletbe öltöztetett kislány, kezében papírforgóval és babával, édesanyjával a Miklós-napi búcsú alkalmával tartott vásáron. MTI Fotó/Magyar Fotó: Tóth László
A búcsú ótörök származású magyar szó, már az átadó nyelvben „felmentés, bűnbocsánat” jelentést is magába foglalt, mely a középkortól kezdve a magyarban „búcsújárás, vallási ünnep” jelentéssel egészült ki. Egy-egy falu búcsúja a templom szentjének névnapjához kötődött ezek az összejövetelek még több világi elemet foglaltak magukba. A búcsúkon legtöbb helyen kirakódó vásár, körhinta és egyéb mutatványos is szórakoztatta a falusiakat. Galgahévíz Pest megyei palóc község a Galga-patak jobb partján. Nevét a község alatt egykor fakadó hévforrástól kapta. Szent Miklós püspök a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. Már a VI. században a nyugati és a keleti egyház kedvelt szentje. A Miklós napi ajándékozás paraszti hagyományai a szent legendájával vannak összefüggésben.