Magyarország, 1950. augusztus Vasalók és egy Philips 504A típusú rádiókészülék a helyi földműves szövetkezet üzletében. A rádió fölött "Rákosi-címer" és "Éljen a dolgozó nép alkotmánya", "Fényt kulturát a dolgozóknak" feliratok olvashatók. A felvétel készítésének pontos dátuma és helyszíne ismeretlen. MTI Fotó/MAFIRT
Az ötvenes évek elején a falvak ellátása a területi alapon szervezett földműves-szövetkezetek (az áfészek jogelődjei) feladata lett, amelyek eszközei kezdetben túlnyomórészt az államosítással párhuzamosan átszervezett szövetkezeti kereskedelemből származtak. Az összevonások következtében egy faluban csak egy földműves-szövetkezet működött, s gyakori volt a szomszédos települések szövetkezeteinek összevonása is. E szervezetek irányítását a Szövosz végezte. A Szövosz ugyan elvileg társadalmi szervezet volt, gyakorlatilag azonban egy középirányító szervezetre jellemző feladatokat látott el. 1949-től a Rákosi-korszakban szovjet mintára új címert (köznevén „Rákosi-címer”) vezettek be. Ezen búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő búzakalászt és kalapácsot (mint a parasztság és a munkásság jelképét) a címer csúcsán lévő vörös csillagból kiinduló napsugarak világítottak be. Nemzeti jellege alig volt, csak az alulról övező szalag színében nyilvánult meg, a magyarság jelzéseként. A címer az akkori magyar zászlóban is szerepelt. Az 1956-os forradalom során rövid ideig ismét a Kossuth-címer volt használatban, majd 1957-ben ismét új címert vezettek be (Kádár-címer). Ez utóbbi maradt a hivatalos címer a 1990-ig.