Nemzeti Fotótár
Megállítjuk az időt
Városkép - Pécs
Magyarország, Baranya, Pécs
Pécs, 1951. július 3.
Kilátás Pécsre a Mecsekről, középen a székesegyház.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Vadas Ernő
Pécs megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye. Északról a Mecsek határolja, délről sík vidék. Az I. század végén a rómaiak alapítottak települést Sopianae néven. Városi rangot Hadrianus császár idején kapott, a II. század első felében. A IV. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. 1235-ben említik először Pécs néven. A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője. 1780-ban szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.
Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a balkáni háborúk menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt.
A székesegyház valószínűleg egy korábbi, IV-VI. századi templom felhasználásával épült a XI-XII. században. Mai, neoromán stílusú alakját a XIX. század végén kapta, Friedrich von Schmidt német származású osztrák építész vezetése alatt. A fő- és mellékhajók freskóit a német Beckerath Mór és Andreä Károly, a kápolnákét Székely Bertalan és Lotz Károly festette, a figurális faragványok Zala György és Kiss György munkái. Altemplomában nyugszik Janus Pannonius
Készítette: Vadas Ernő
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-769735
Fájlnév: M__VA_____621505.jpg
ICC: Nem található
Legyen a szerkesztőnk!
Ha több információt tud a képről, mint az eredeti képszöveg, ossza meg velünk!
Hasonló képek: