Budapest, 1961. október 2. A Millenniumi Emlékmű a Hősök terén esti kivilágításban. MTI Fotó: Horling Róbert
A Hősök tere Budapest legnagyobb szabású térkompozíciója, tervezői Schikedanz Albert és Herzog Fülöp voltak. A század elején fákkal, virágágyakkal, két oldalán szökőkúttal díszítették, majd 1937-ben az egész tér kőburkolatot kapott. Mai nevét a tér 1932-ben kapta. Számos tömegmegmozdulás és rendezvény helyszíne volt: itt zajlottak az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus eseményei, az erdélyi falurombolás elleni tüntetés 1988. június 27-én, valamint Nagy Imre és társai gyászszertartása 1989. június 16-án. 1991. augusztus 20-án itt celebrált ünnepi szentmisét II. János Pál pápa. A Millenniumi vagy Ezredéves emlékművet 1896-ban kezdték építeni, a honfoglalás ezeréves évfordulóján zajló hatalmas építészeti és városfejlesztési beruházás részeként. Tervezője és kivitelezője Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész volt. Központjában, a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja, ahogyan a legenda szerint az államalapító Szent István király álmában megjelent. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. Gábriel alakja elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezéreinek lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak és politikusainak bronzalakjai állnak.