Budapest, 1962. augusztus 20. Sétáló, pihenő emberek a Városligetben az Alkotmány ünnepén, a háttérben a Millenniumi emlékmű oszlopcsarnokát díszítő két lovas szobor: jobbra a Háború, balra a Béke allegorikus szobra. MTI Fotó: Bartal Ferenc
Augusztus 20-a az államalapító Szent István király ünnepe. A kommunista rendszer az új kenyér ünnepének nevezte el, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új, szocialista államalapítást 1949. augusztus 20-ra időzítették, és 1989-ig augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. A Millenniumi vagy Ezredéves emlékművet 1896-ban kezdték építeni, a honfoglalás ezeréves évfordulóján zajló hatalmas építészeti és városfejlesztési beruházás részeként. Tervezője és kivitelezője Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész volt. Központjában, a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja, ahogyan a legenda szerint az államalapító Szent István király álmában megjelent. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. Gábriel alakja elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezéreinek lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak és politikusainak bronzalakjai állnak.