20 méter munkapálya

Ennyi az út a XIX. századi főúri szalonoktól a hasunkig.

2020.12.10 | olvasási idő: kb. 1 perc


Van-e olyan gyerek vagy felnőtt kis hazánkban, akinek a karácsony hallatán nem az elsők között jut eszébe a színes, csillogó papírba csomagolt édesség, a szaloncukor?

E karácsonyi finomság a XIV. századi Franciaországból származik és eredetileg fondant cukorból készült. Német cukorművesek közvetítésével került hazánkba a XIX. század elején. Kugler Henrik korában még kézzel készítették, utódja, Gerbeaud Emil már a Stühmer csokoládégyárban előállított szaloncukrokat kínálta cukrászdájában. A nagyüzemi szaloncukorgyártás az 1950-es években indult be Magyarországon.

A cukormasszából egy 20 méteres munkapálya végére lesz szaloncukor a Győri Keksz- és Ostyagyárban (MTI Fotó: Tormai Andor)

Az 1980-as években a jó minőségű konzum mellett megjelentek a zselés ízesítésűek, és a mai napig ezek a legkeresettebb fajták. Egy magyar család átlagosan 1 kg szaloncukrot fogyaszt az ünnepi időszakban. Annak ellenére, hogy a kínálat igen széleskörű, egyre többen térnek vissza a hagyományos receptekhez, és otthon készítik el saját karácsonyi édességüket.

Zselé szaloncukor csomagolása a Budapesti Csokoládégyárban (MTI Fotó: Pintér Márta)

Borítókép: Magyarország, 1955. december 26. Gyerekek állnak a karácsonyfa előtt az ünnep másnapján. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Busztin Lívia. Azonosító: MTI-FOTO-785597

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.


További cikkek:

Keleti Ágnes 100 éves!

„Engem a sport erőssé, bátorrá és kitartóvá nevelt” – vallja a magyar tornasport koronázatlan királynője, ötszörös olimpiai bajnok, máig a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolónk, a világ jelenlegi legidősebb ötkarikás győztese.

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.

"Nyelvében él a nemzet"

Éppen 176 éve szentesítették a magyar nyelvet hivatalossá tévő törvényt. Ennek emlékére a magyar országgyűlés 2011-ben nyilvánította ezt a napot a magyar nyelv napjává, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet összetartozását anyanyelvünk fejezi ki leginkább. Nemzetünk tehát azóta is nyelvében él.

Múlt századi divat. Emlékeznek?

A divat állítólag ismétli magát. Valóban vannak visszatérő elemek, anyagok, szabásvonalak, amelyek időről időre fölbukkannak. Heti összeállításunkkal több évtizedet ölelünk föl kedvezve azoknak a hölgyeknek és uraknak, akik szívesen idéznék föl, milyen volt a divat a XX. században.