20 méter munkapálya

Ennyi az út a XIX. századi főúri szalonoktól a hasunkig.

Kultúrsnack

2020.12.10 | olvasási idő: kb. 1 perc


Van-e olyan gyerek vagy felnőtt kis hazánkban, akinek a karácsony hallatán nem az elsők között jut eszébe a színes, csillogó papírba csomagolt édesség, a szaloncukor? E karácsonyi finomság a XIV. századi Franciaországból származik és eredetileg fondant cukorból készült. Német cukorművesek közvetítésével került hazánkba a XIX. század elején. Kugler Henrik korában még kézzel készítették, utódja, Gerbeaud Emil már a Stühmer csokoládégyárban előállított szaloncukrokat kínálta cukrászdájában. A nagyüzemi szaloncukorgyártás az 1950-es években indult be Magyarországon.
A cukormasszából egy 20 méteres munkapálya végére lesz szaloncukor a Győri Keksz- és Ostyagyárban (MTI Fotó: Tormai Andor)
Az 1980-as években a jó minőségű konzum mellett megjelentek a zselés ízesítésűek, és a mai napig ezek a legkeresettebb fajták. Egy magyar család átlagosan 1 kg szaloncukrot fogyaszt az ünnepi időszakban. Annak ellenére, hogy a kínálat igen széleskörű, egyre többen térnek vissza a hagyományos receptekhez, és otthon készítik el saját karácsonyi édességüket.
Zselé szaloncukor csomagolása a Budapesti Csokoládégyárban (MTI Fotó: Pintér Márta)
Borítókép: Magyarország, 1955. december 26. Gyerekek állnak a karácsonyfa előtt az ünnep másnapján. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Busztin Lívia. Azonosító: MTI-FOTO-785597 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.

"A lényeg, hogy te tudjál szeretni"- ez volt Törőcsik Mari hitvallása

"Tudjátok, én képtelen vagyok szeretet nélkül élni. Minden áldott nap, amikor felkelek, arra gondolok, hogy mennyire csodálatos dolog az a rengeteg szeretet, amely engem körülvesz.”

Kelet kapuja

Rochlitz Gyula építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.

"Zenebohóc szerettem volna lenni..."

...de színésznek született. Bársonyosan zengő mély hangjával, csodálatos színészi átváltozásaival, feledhetetlen humorával írta be magát a magyar színháztörténetbe. 85 éves lenne Sztankay István színművész, a Nemzet Színésze, akire gyermekei segítségével - sosem hallott sztorikkal - emlékezünk.