A Pesti Vigadó története dióhéjban

1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit a II. világháborúban szétlőtt Pesti Vigadó. A magyar romantikus stílus kiemelkedő épületét, Feszl Frigyes alkotását eredetileg 1865-ben adták át a nagyközönségnek.

2020.03.11 | olvasási idő: kb. 5 perc


A pesti Duna-part reformkorban épült klasszicista palotasorát a csodálat hangján emlegették az idevetődött utazók. Pollack Mihály tervei alapján itt épült fel 1832-ben a Redoute (vigadóépület, bálterem), melynek termeiben a magyar szó már fölébe kerekedett a németnek. Idősebb Johann Strauss üveghintóval érkezett ide Bécsből, 1839-ben és 1940-ben itt koncertezett Liszt Ferenc. Az első népképviseleti országgyűlést is a Redoute nagytermében nyitották meg 1848. július 5-én. Egy év múlva, 1849. május 15-én, amikor Görgey Artúr Budát ostromolta, a várat védő Heinrich Hentzi tábornok szétlövette a pesti Duna-sor palotáit. A Redoute is leégett.

A Pesti Vigadó alapköve

A szabadságharc leverése után tíz esztendővel, 1859-ben végül Feszl Frigyes kapott tervezői megbízást az új Vigadó megépítésére, melyet 1865. január 15-én nyitottak meg. A „Pest városi Redoute termek” – ahogy akkoriban nevezeték – lépcsőházának freskóit Than Mór és Lotz Károly festette a Tündér Ilona-mondát megelevenítve, a nagyterem szobrait Strobl Alajos és Bezerédi Gyula készítette. Az év augusztusában Liszt Ferenc itt vezényelte Szent Erzsébet legendája című oratóriumának ősbemutatóját.

A Pesti Vigadó 1910 körül

A fővárosban megforduló neves zenészek, Johannes Brahms, Claude Debussy, Bruno Walter, Herbert von Karajan, Arthur Rubinstein stb. mind felléptek a Pesti Vigadó hangversenytermében. Az előadások, rendezvények, kiállítások nem korlátozódtak a zenére: 1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileumát ünnepelték, a norvég Fridtjof Nansen 1898-ban északi-sarki felfedező útjáról tartott előadást, 1909 októberében pedig kiállították Blériot repülőgépét, amellyel elsőként repülte át a La Manche csatornát.

A Vígadó a húszas-harmincas évek fordulóján

Az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült. Sokáig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán újjáépítik-e. Az ország akkori vezetői ormótlan szocialista realista épületet láttak volna szívesen a helyén. A Vigadót a pénzhiány, majd a műemlékké minősítés (1954) mentette meg a lerombolástól, végül 1960-ban „az épület egyedi építészeti alkotás volta és kultúrtörténeti jelentősége miatt” újjáépítése mellett döntöttek.

Palotai Gyula szobrászművész a Vigadó szobrainak restaurálását végzi

A megújult Vigadó csak húsz év múlva, 1980. március 12-én nyitotta meg ismét kapuit két színházteremmel és egy galériával. 2004 és 2014 között újabb nagyszabású felújításon esett át az épület, melynek felső szintjein újabb kiállítóhelyeket alakítottak ki. Az intézmény tulajdonosa és működtetője a Magyar Művészeti Akadémia.

A Pesti Vigadó ünnepi díszkivilágítása az átadás napján (1980. március 12.)

Borítókép: A Pesti Vigadó, Budapest, 1890. Reprodukció, MTI Fotó: Fényes Tamás, azonosító: MTI-FOTO-883680


További cikkek:

Igazi férfiak és igazi nők

140 éve született egyik legnagyobb és legnépszerűbb írónk, Móricz Zsigmond. Epikája számos későbbi népszerű filmhez nyújtott remek alapot, amelyek a mai közönség számára is tartogatnak mondanivalót és értéket. Ilyen a Rózsa Sándorról szóló regényből készült film és neki köszönhetjük a Míg tart a szerelmet is. Persze nem csak Móricz műveit hoztuk a hétre. Középpontban a férfiak és a nők kapcsolata remek színészekkel és sziporkázó alakításaikkal, természetesen szórakoztató formában.

Galambos, Psota, Darvas, Sztankay

Kell még bármit mondanunk ilyen impozáns névsor mellé? Akinek a neveket olvasva nem jutna eszébe azonnal az M3.hu programjára kapcsolni, annak mutatjuk, milyen műsorokban láthatja a sztárokat ezen a héten.

Balatoni nyaralás

Végre megérkezett a nyár. Hol lehet a legjobban felüdülni? Természetesen a vízparton. S mi lenne erre alkalmasabb hely a Balaton partjánál, amely nem csupán üdülőhely, hanem szimbólum is a magyarok számára.

Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.