A nándorfehérvári diadal emléknapjára

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Múltidő

2021.07.22 | olvasási idő: kb. 3 perc


A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadi sikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, és 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt. 1454-ben bekebelezte Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belsejébe felvonulási útvonalat nyitó Nándorfehérvár ellen.

Hunyadi János, Magyarország kormányzója korabeli metszeten

A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldos sereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán serege. Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi serege élén csatlakozott a védőkhöz, a keresztesek pedig a Száva bal partján ütöttek tábort.

A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán egyes feljegyzések szerint azt fontolgatta, hogy véget vet az életének.

Kapisztrán Szent János (Giovanni da Capestrano) hitszónoknak, a keresztesek toborzójának szobra a Hadtörténeti Intézet és Múzeum előtt (Jászai Csaba felvétele)

A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére időzítette 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.

Szlezák Rafael harangöntő mester és unokája szállítás előtt kipróbálják a harangot (MTI Fotó: Lónyai Mária)

A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.

Borítókép: Belgrád, 1971. szeptember 15. A Dizdár-torony és a Lazarevics István-kapu a felsővár északi sarkán. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Farkas Tamás. Azonosító: MTI-FOTO-S__FA19710915014.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

A pisai ferde torony

Tizenegy évig tartó rekonstrukció után húsz esztendeje, 2001. december 15-én nyílt meg a turisták előtt a pisai ferde torony.

"A lényeg, hogy te tudjál szeretni"- ez volt Törőcsik Mari hitvallása

"Tudjátok, én képtelen vagyok szeretet nélkül élni. Minden áldott nap, amikor felkelek, arra gondolok, hogy mennyire csodálatos dolog az a rengeteg szeretet, amely engem körülvesz.”

Irinyi és a világhódító találmány

205 éve született a biztonsági gyufa feltalálója. Megmutatjuk, mi mindennel foglalkozott még, és hogy mire használjuk a tűzgyújtáson kívül az apró fapálcikákat.

Böbe, az iskolateremtő csimpánz

A hatvanas években Böbe elvarázsolta a Veszprémi Állatkert gondozóit és látogatóit képességeivel. Rajzolt, festett és gyurmázott, takarított, szörpöt kavart, kávét főzött, kanállal evett tányérból. A finom falatok megkaparintásáért kulccsal nyitott lakatot és zárat.