Kuriózumok nyomában Pécs belvárosában

A pécsi ókeresztény temetőt kultúrtörténeti kategóriában az UNESCO 2000. november 30-án felvette a Világörökség listájára. Rómán kívül sehol a világon nem maradt fenn eredeti szépségében a késő ókori, keresztény temetői falfestészet ilyen gazdag emléke.

2020.11.30 | olvasási idő: kb. 5 perc


Egy római kori útleírás megemlít a Dráva folyótól északra egy jelentős várost, amelyben öt kereskedelmi és hadiút futott össze. A legjelentősebb Mursából (Eszék) kiindulva a városon át Savariáig (Szombathely) vezetett, a további három út közül az egyik Arrabonában (Győr), a másik Brigetióban (Ószőny), a harmadik Aqiuncumban (Óbuda) végződött. A város neve Sopianae (Pécs).

Szombathelyen (Savaria) az ókori város romjai mellett látható római kori útmaradványok (MTI Fotó: Balassa Ferenc)

Sopianae a 4. században élte virágkorát, amikor tartományi székhellyé emelkedett. A korábbi település ekkor vált igazi várossá, közigazgatási, gazdasági, kulturális és vallási központtá. A feltárt, gazdagon kifestett családi sírboltok, remek falképekkel borított temetői kápolnák arról vallanak, hogy a jómódú, vagyonos lakosság felvette a kereszténységet.

Krisztus-monogrammal, krisztogrammal díszített festett ikersír a 4. század második feléből (MTI Fotó: Tormai Andor)

Az ókeresztény temető a mai pécsi székesegyház környékén, a templom déli falától a Szent István tér felé húzódó területen feküdt. A gesztenyés sétányok, a macskaköves burkolat alatt változó mélységben fekvő, egykor teraszos szerkezetű, lankás, ligetes, mediterrán fákkal, növényekkel borított sírkert a lombok közül fehéren előbukkanó kamrákkal és kápolnákkal a maga korában is egyedülálló lehetett.

A Szent István téri régi vízlépcső és a Székesegyház a feltárás előtt (MTI Fotó: Balassa Ferenc)

A sírok kápolna része a Nap szinten volt, egy felső teraszon, alatta a sírkamra pedig a földben, melybe egy alsó teraszról lehetett belépni. Ez a temetkezési szokás igen különleges az európai régészeti emlékek sorában, ilyet eddig csak Pompeiiben és Sopianaeban tártak fel a régészek. A megtalált sírkamrák közül a legérdekesebb a Péter-Pál és a Korsós sírkamra. A Péter-Pál sírkamrára 1780-ban bukkantak rá, s a leggyönyörűbb freskósorozattal büszkélkedik. A sírépítmény egy kis előtérből, a tulajdonképpeni temetkezésre szolgáló cellából és mögötte egy, az ereklye elrejtésére készült félköríves helységből állott. A kivételes épségben megmaradt, bibliai jeleneteket ábrázoló, száraz vakolatra festett falfestmények a 4. század utolsó éveiben készültek. Északi falát Péter és Pál álló alakja díszíti.

Korsós sírkamra (MTI Fotó, Kálmándy Ferenc)

1938-1939-ben ettől délre került elő a második festett sírkamra. Itt is temetkezésre szolgáló alsó sírhelyiségre és fölötte emelkedő kápolnára bukkantak a kutatók. A sírkamra északi falában, félkörívesen lezárt fülkében falra festett kancsó és pohár látható. Innen kapta közismert nevét, Korsós sírkamra. Fölötte dús levelekkel és fürtökkel borított szőlőtő terjeszkedik. A belső díszítés azt szimbolizálja, hogy a halott a paradicsomkertbe került.

Ókeresztény mauzóleum kápolnájának alapfalai (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)

1975-ben további világszenzációval gyarapodott a sírkamrák műemléki együttese. A Szent István tér déli részén, az egykori vízlépcső helyén pompás ókeresztény mauzóleumot tártak fel a kutatók. A kétszintes építmény kápolnája egyike Sopianae legnagyobb épületeinek, az aljában elhelyezkedő sírkamrában a gyászoló család díszes szarkofágban helyeztette el kedves halottjának csontjait, aki alighanem vértanú lehetett. A szarkofág stílusa a 4. század 50-es éveire utal. A kamra falfestményei itt is a paradicsomot idézik. A mennyezet alatt Krisztus szimbólumát, az ún. krisztogramot látjuk. A nevezetes sírkamrák körzetében az ókeresztény temető számos további kápolnáját, sírját, sírkamráját fedezték fel, de a feltárások napjainkban is folytatódnak.

Borítókép: Légi felvétel Pécsről, a Szent Péter és Pál Székesegyház 1963. augusztus 28. Pécs, azonosító: JA19630828026 MTI Fotó: Járai Rudolf

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.


További cikkek:

Ki tud többet az ország kedvenc vizslájáról?

A Frakk, a macskák réme című sorozat kiállta az idők próbáját: évtizedek óta gyermekek és gyermeklelkű felnőttek generációit szögezi a képernyők elé. Ennek örömére a (Magyar Posta az MTVA-val együttműködve ünnepi bélyegsorozattal örvendezteti meg a rajongókat.)[https://mtva.hu/2020/11/04/belyegen-a-frakk-a-macskak-reme/] De ki állathatja magáról, hogy igazán ismeri Károly bácsi kutyusát? A kvíz kitöltése után kiderül! Kezdhetjük?

Szovjet csapatkivonás Magyarországról

1990. március 10-én Moszkvában aláírták a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló egyezményt. 1991. június 19-én az „ideiglenesen” Magyarországon állomásozó utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat.

Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat

1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló rendeletet.

Május 1. a munka és a magyar televíziózás ünnepe

Május első napjának kitüntetett szerep jut a magyar televíziózás történetében. 1957-ben külső helyszíni közvetítéssel ezen a napon indult a rendszeres tévéadás egy angol PYE közvetítőkocsi segítségével, természetesen a május 1-jei felvonulással a középpontban. Azóta sok-sok év telt el, s most újabb mérföldkőhöz érkeztünk.