Kuriózumok nyomában Pécs belvárosában

A pécsi ókeresztény temetőt kultúrtörténeti kategóriában az UNESCO 2000. november 30-án felvette a Világörökség listájára. Rómán kívül sehol a világon nem maradt fenn eredeti szépségében a késő ókori, keresztény temetői falfestészet ilyen gazdag emléke.

Városi séták

2020.11.30 | olvasási idő: kb. 5 perc


Egy római kori útleírás megemlít a Dráva folyótól északra egy jelentős várost, amelyben öt kereskedelmi és hadiút futott össze. A legjelentősebb Mursából (Eszék) kiindulva a városon át Savariáig (Szombathely) vezetett, a további három út közül az egyik Arrabonában (Győr), a másik Brigetióban (Ószőny), a harmadik Aqiuncumban (Óbuda) végződött. A város neve Sopianae (Pécs).
Szombathelyen (Savaria) az ókori város romjai mellett látható római kori útmaradványok (MTI Fotó: Balassa Ferenc)
Sopianae a 4. században élte virágkorát, amikor tartományi székhellyé emelkedett. A korábbi település ekkor vált igazi várossá, közigazgatási, gazdasági, kulturális és vallási központtá. A feltárt, gazdagon kifestett családi sírboltok, remek falképekkel borított temetői kápolnák arról vallanak, hogy a jómódú, vagyonos lakosság felvette a kereszténységet.
Krisztus-monogrammal, krisztogrammal díszített festett ikersír a 4. század második feléből (MTI Fotó: Tormai Andor)
Az ókeresztény temető a mai pécsi székesegyház környékén, a templom déli falától a Szent István tér felé húzódó területen feküdt. A gesztenyés sétányok, a macskaköves burkolat alatt változó mélységben fekvő, egykor teraszos szerkezetű, lankás, ligetes, mediterrán fákkal, növényekkel borított sírkert a lombok közül fehéren előbukkanó kamrákkal és kápolnákkal a maga korában is egyedülálló lehetett.
A Szent István téri régi vízlépcső és a Székesegyház a feltárás előtt (MTI Fotó: Balassa Ferenc)
A sírok kápolna része a Nap szinten volt, egy felső teraszon, alatta a sírkamra pedig a földben, melybe egy alsó teraszról lehetett belépni. Ez a temetkezési szokás igen különleges az európai régészeti emlékek sorában, ilyet eddig csak Pompeiiben és Sopianaeban tártak fel a régészek. A megtalált sírkamrák közül a legérdekesebb a Péter-Pál és a Korsós sírkamra. A Péter-Pál sírkamrára 1780-ban bukkantak rá, s a leggyönyörűbb freskósorozattal büszkélkedik. A sírépítmény egy kis előtérből, a tulajdonképpeni temetkezésre szolgáló cellából és mögötte egy, az ereklye elrejtésére készült félköríves helységből állott. A kivételes épségben megmaradt, bibliai jeleneteket ábrázoló, száraz vakolatra festett falfestmények a 4. század utolsó éveiben készültek. Északi falát Péter és Pál álló alakja díszíti.
Korsós sírkamra (MTI Fotó, Kálmándy Ferenc)
1938-1939-ben ettől délre került elő a második festett sírkamra. Itt is temetkezésre szolgáló alsó sírhelyiségre és fölötte emelkedő kápolnára bukkantak a kutatók. A sírkamra északi falában, félkörívesen lezárt fülkében falra festett kancsó és pohár látható. Innen kapta közismert nevét, Korsós sírkamra. Fölötte dús levelekkel és fürtökkel borított szőlőtő terjeszkedik. A belső díszítés azt szimbolizálja, hogy a halott a paradicsomkertbe került.
Ókeresztény mauzóleum kápolnájának alapfalai (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)
1975-ben további világszenzációval gyarapodott a sírkamrák műemléki együttese. A Szent István tér déli részén, az egykori vízlépcső helyén pompás ókeresztény mauzóleumot tártak fel a kutatók. A kétszintes építmény kápolnája egyike Sopianae legnagyobb épületeinek, az aljában elhelyezkedő sírkamrában a gyászoló család díszes szarkofágban helyeztette el kedves halottjának csontjait, aki alighanem vértanú lehetett. A szarkofág stílusa a 4. század 50-es éveire utal. A kamra falfestményei itt is a paradicsomot idézik. A mennyezet alatt Krisztus szimbólumát, az ún. krisztogramot látjuk. A nevezetes sírkamrák körzetében az ókeresztény temető számos további kápolnáját, sírját, sírkamráját fedezték fel, de a feltárások napjainkban is folytatódnak. Borítókép: Légi felvétel Pécsről, a Szent Péter és Pál Székesegyház 1963. augusztus 28. Pécs, azonosító: JA19630828026 MTI Fotó: Járai Rudolf Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Ön mennyit tud Bartók Béláról?

Bartók Béla, a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató 140 esztendővel ezelőtt, 1881. március 25-én született.

Ligeti Miklós – akinek hasonló sors jutott osztályrészül, mint akiről híres szobrát mintázta

Legnevezetesebb alkotását, a Városligetben látható Névtelen jegyzőt mindenki ismeri, de a szobrász nevét csak kevesen, pedig 1907-ben közösen állította ki műveit Auguste Rodinnel Párizsban.

Búcsúzzunk vidáman 2019-től!

És persze kezdjük ugyanilyen derűsen az új esztendőt. Mutatjuk, mivel készültünk, hogy jó hangulatban teljen az év vége, és ugyanígy közeledjen az újév. Humort minden mennyiségben, és egyéb ikonikus klasszikusokat hozunk, amelyeket mindig szívesen újranézünk, így garantált a kikapcsolódás.

MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek

Csak néhány azok közül a mozaikszók közül, amelyeket pár évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában. A teljesség igénye nélkül ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát.