A rádió magyar hangja

Egyedi hangja egybeforrt a Delta című műsorral és a Magyar Rádióval. Ma lenne 90 éves Bőzsöny Ferenc rádióbemondó.

2021.01.07 | olvasási idő: kb. 6 perc


Bőzsöny Ferenc 1931. január 7-én született Pécsett. Eredetileg papnak készült, 1947-ben a veszprémi Piarista Gimnáziumban kezdte meg tanulmányait, de rá négy évre az akkori politika megszüntette a gimnáziumot. Öt alkalommal is próbálkozott a felsőoktatásba bejutni, de származása és előélete miatt nem sikerült felvételt nyerni egyik intézménybe sem, így 1952-ig teológusként tevékenykedett. „Mire iskolába kerültem, már írni és olvasni is tudtam, mert édesapám vendéglőjébe jártak az újságok és kíváncsian néztem, hogy a képeken kívül mik azok a krix-kraxok, A nagypapa magyarázta őket.” – így emlékezett vissza egy televíziós interjúban Bőzsöny a magyar nyelv iránti szeretetének feléledésére.

Az Aranyemberek című műsőrban első rádiós bemondásáról mesél Dr. Bőzsöny Ferenc

Az esztergomi sorkatonaság alatt Bőzsöny Ferenc rádiótávírász volt, ez időszakban az egyik közvetlen parancsnoka javasolta neki, jelentkezzen a Magyar Rádióba bemondónak. Több mint 3000 pályázó közül számtalan meghallgatási kör után abszolút „nyertesként” került a Magyar Rádióhoz, a végső igent akkori főnöke, Móra Ferenc unokája mondta ki. „Ha tudtam volna, hogy ennyien jelentkeznek, dehogy mertem volna jelentkezni.” – mesélte egy interjúban Bőzsöny Ferenc.

P. Debrenti Piroska és Dr. Bőzsöny Ferenc - a Magyar Rádió feledhetetlen hangú rádióbemondói

Az Aki a harangért szól című önéletrajzi könyvében így emlékszik vissza rádiós pályafutásának kezdetére: „1956. augusztus 24-én szólaltam meg élőben a Kossuth Rádióban 16 óra 30 perckor. Nemsokára életem mindmáig legszörnyűbb éjszakáját éltem át október 23-án az ostromlott Bródy Sándor utcai stúdióépületben. A forradalom napjaiban a szabad Kossuth Rádió parlamenti stúdiójában teljesítettem szolgálatot, így nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy 3-án este én konferálhattam be Mindszenty hercegprímás beszédét és mindvégig mellette ültem a stúdióban.”

A Magyar Rádió bemondói 1964-ben

Bőzsöny Ferenc rádiósként már felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–történelem szakára, ahol tanári képesítést szerzett, majd újabb három év angol szak után magyar nyelvészetből doktorált 1973-ban. Ettől az évtől lett tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának. A kivételes hangú rádióbemondó elnökségi tagja volt az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségének, és egyben elnöke volt a Magyar Nemzeti Fórumnak, továbbá a Mindszenty Társaság egyik alapítójaként is számon tarthatjuk.

Több mint negyven éven át kölcsönözte hangját a Magyar Televízió népszerű műsorának, a Delta című ismeretterjesztő kisfilmjeinek egyik állandó narrátoraként. 1988-tól a Magyar Rádió főbemondójaként dolgozott, hallhattuk hangját a déli harangszó után, a Szív küldi szívnek szívesen című műsorban, a Karinthy Színpad adásaiban, valamint a Mesélő Krónikák irodalmi betétjében. Elmondása szerint aktív korszakában negyvenezer alkalommal olvasott híreket.

Kudlik Júlia, a Delta című tudományos magazin műsorvezetője (MTI Fotó: Horváth Péter)

Az ország legismertebb férfi hangja számára mindig fontos volt a helyes légzéstechnika és artikuláció, sőt, nemcsak felolvasni kell tudni egy szöveget, hanem megérteni és értelmezni is. Úgy vélte, hogy egy szöveg pontos és érthető felolvasásához az embernek ismernie kell önmagát, hiszen egy hanggal nem lehet bármit csinálni. Nem mindegy, hogy énekhangról van-e szó vagy beszédhangról, színpadi vagy szónoki szöveg adaptálásáról. Bőzsöny büszke volt arra, hogy hat évig tanulta a helyes beszédet beszédtechnika-tanáraitól, a végtelenségig szerette a magyar nyelvet és a benne rejlő lehetőségeket. Szívvel-lélekkel képviselte és tanította a pontos, tiszta és szép magyar beszédet, amelyhez kivételes orgánummal és tehetséggel rendelkezett.

Bőzsöny Ferenc és Csongrádi Kata színművész az Óbudai Művelődési Központban, ahol magnószalagra rögzítik Karc '89 címmel a Magyar Rádió Karinthy Színpadának legújabb bemutatóját. (MTI Fotó: Hámor Szabolcs)

2000 pünkösdjén indult el a Magyar Rádióban a magyar harangok történetét bemutató sorozat, amelynek során minden héten más-más magyarországi templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. Több mint 300 harangot szólaltattak meg, többek között határon túli magyar templomok harangjait is. Ennek a sorozatnak az első narrátora volt.

Budapest, 1989. március 18. A Magyar Rádió Karinthy Színpadának közreműködői. Ülnek (b-j): Tarnai Magda, Bán Zoltán, Kaposy Miklós szerkesztő, P. Debrenti Piroska bemondó, Schandrik Ibolya munkatárs. Állnak (b-j): Kerekes Endre hangmérnök, Galambosi Endre, Huszti Ágnes, dr. Bözsöny Ferenc bemondó és Závoda Endre munkatárs. (MTI Fotó: Hámor Szabolcs)

Bőzsöny Ferenc elnyerte a Magyar Rádió és Televízió nívódíját, 1997-ben Kazinczy-díjban részesült. Egy újságíró kérdésére, hogy nem bánta-e meg, hogy ilyen későn kapta meg ezt a díjat, Bőzsöny mindösszesen annyit felelt: „Délelőtt volt, dehogy volt késő.” 2000-ben a magyar nyelv ápolásáért és magas szintű közreadásáért kiérdemelte a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje elismerést, 2005-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság Díjat kapott.

Éveken át szervezett Balázs-áldást az Üllői úti Szent Kereszt-templomban, mely a hangjukkal dolgozók, énekesek, politikusok, riporterek, bemondók vagy egyéb, hangjukból élők közös ünnepe lett. Aki nem tudná, a 2000-es évek elejétől egészen 2011-ig, a budapesti M2-es metró állomásainak nevét is Bőzsöny Ferenc mondta be.

Bőzsöny Ferenc, Zebegény díszpolgáraként beszél a zebegényi Hajózástörténeti Múzeumban a Titanic katasztrófájának századik évfordulója alkalmából nyílt kiállítás megnyitóján 2012 júliusában. (MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán)

Nyugdíjazását követően a rádió egykori főbemondója a Központi Papnevelő Intézet rektora és az intézet retorikatanára lett. Budapesten hunyt el 87 éves korában 2018. október 25-én. A magyar rádió- és televíziótörténetben a szép magyar beszéd védjegyeként hagyta az utókorra egyedülállóan mély zengésű hangját is megörökítő műsorait.

Borítókép: Bőzsöny Ferenc rádióbemondó 1979. december 17-én híreket olvas a Magyar Rádió stúdiójában. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum Készítette: Hámor Szabolcs Azonosító: MTI-FOTO-M_MOR____20221335

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.


További cikkek:

20 méter munkapálya

Ennyi az út a XIX. századi főúri szalonoktól a hasunkig.

Egy következetes kassai polgár

Százhúsz esztendeje, 1900. április 11-én született Márai Sándor, aki 1948-ban befutott íróként hagyta el az országot, és addig nem engedte kiadatni műveit hazájában, amíg szovjet csapatok állomásoznak Magyarországon.

95 éve kényeztet Hajdúszoboszló forró aranya

1925. október 26-án a Hajdúszoboszló határában végzett próbafúrás alkalmával, hangos robajjal óriási víztömeg tört föl és emelkedett 6 méter magasba.

A fotós, aki megmutatta az igazi Adyt

Százötven esztendeje, 1870. március 5-én született Székely Aladár fotós. Egyik nagy érdeme, hogy Adyt azokhoz is eljuttatta, akik korábban csak verseit ismerték. Többek között későbbi feleségéhez is.