A szobrászművész, akinek az anyagok feltárták titkaikat

Búza Barna keze alá engedelmesen simult a kő, a bronz, a fa. 1970-ben diófából faragott egyházművészeti szobraiért VI. Pál pápa művészeti emlékérmet adományozott neki.

Karakter

2020.12.30 | olvasási idő: kb. 5 perc


1910. december 30-án született Vésztőn. Édesapja festőművész volt, a nagybányai művésztelep egyik alkotója. A Képzőművészeti Főiskolán 1934-ben végzett, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István volt a mestere. Tanulmányai során elnyerte a Ferenczy István-díjat, a Székesfővárosi és a Balló Ede-díjat. 1935–36-ban Rómában volt ösztöndíjas, Ferruccio Ferrazzinál tanult, 1937-ben részt vett a Velencei Biennálén is.
Női alakot formáz (MTI Fotó: Bojár Sándor)
A II. világháború éveiben büntetőtáborba került, a háború után részt vett a Képzőművészeti Alap megszervezésében. Ebben az időben rekonstruálta a budavári Mátyás-templom előtti téren álló Szentháromság-szobrot. Sokoldalú plasztikai tevékenységét, szobrait, síremlékeit, egyházművészeti alkotásait realista szemlélet, egyszerű, tömör formanyelv, sima, csiszolt felületek jellemzik.
Egy kőszobrász pantográffal ellenőrzi a Szentháromság-szobor egyik alakjának, Szent Rókusnak, a pestisesek és a kőfaragók védőszentjének méreteit (MTI Fotó: Bara István)
Több mint hatvan köztéri szobra áll az ország különböző településein, Kisvárdán és Berettyóújfaluban Rákóczi Ferenc mellszobra, Battonyán az 1891-es agrárzendülés emlékműve, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor és Molnár C. Pál mellszobra. Sarkadon a II. világháború emlékműveként az övéit hazaváró asszony alakját formálta meg. Az ezredforduló nyarán avatták fel a budapesti Kálvin téren a nagy svájci reformátor szobrát.
Kálvin János szobra (MTI Fotó: Nagy Zoltán)
Többek között kitüntették a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével, 2008-ban a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét vehette át. A Zala György-érmet, a Molnár C. Pál Társaság életműdíját, a Magyar Művészetért díjat és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének alkotói nagydíját is megkapta.
A zenélő fiatalok című alkotását szemléli (MTI Fotó: Bojár Sándor)
Fából, kőből, fémből, kerámiából, porcelánból (a herendi gyár számára), terrakottából, pirogránitból készültek alkotásai. Diófából faragta a székesfehérvári székesegyház és a sümegi ferences rendi kegytemplom keresztútját, az albertfalvai Szent Mihály-templom főoltárszobrát. Századik életévében, 2010. október 16-án hunyt el. Haláláig fáradhatatlanul dolgozott, a Százados úti művésztelep egyik meghatározó alakjának számított. Borítókép: Budapest, 1957. november 1. Az utolsó simításokat végzi Kuruc lovas című szobrán. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Pálfai Gábor. Azonosító: MTI-FOTO- F__PG19571101006775446. Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

95 éve született a Fekete Párduc, minden idők egyik legjobb kapusa

„Végtelenül szerencsés embernek tartom magam, akinek volt módja és lehetősége egy olyan csapatban játszani, amely a maga idejében négy és fél évig ült a világ tetején, s velünk volt egy egész nemzet határon belül és határon kívül.” Grosics Gyula

Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta

Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.

Otthonába hozzuk a szabadságharc hőseit!

Bekukkantunk az m3.hu háza tájára, hogy lássuk, mivel készülnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megünneplésére. Ígérjük, izgalmas lesz!

Nagyszentmiklósról a világhírbe - 140 éve született Bartók Béla

A XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője zongoraművészként, zenepedagógusként és népzenekutatóként is maradandót alkotott.