45 éve a képernyőn a Matula rejtélye

1978-ban éppen ezen a napon mutatták be a Szabó Magda regénye alapján készült nagy sikerű Abigél című tévésorozatot. Néhány érdekességet gyűjtöttünk az évfordulóra emlékezve.

Kultúrsnack

2023.04.14 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az 1970-ben megjelent regényéből Szabó Magda készítette a forgatókönyvet, a rendezésre pedig az a Zsurzs Éva kapott lehetőséget, aki már dolgozott együtt az írónővel a Danaida című könyvének megfilmesítése során. Az Abigél azonban a két alkotó még szorosabb együttműködését követelte, amiről a rendező így mesélt egyszer: „Akkor Magda már nagyon bízott bennem, s elém öntötte egyben az egészet. Körülbelül négyszáz oldal dialógust adott át. Ebből kezdtem én a részeket „gyúrni”. Nem beszéltük meg előre, hány rész legyen. Azt mondtam, összeállítom, ahogy én érzem, mi kerüljön egy-egy részbe, s ahová úgy érzem, egy-egy mondatot be kell tenni, beteszek, s ha ki kell hagyni, kihagyok. Ezt azután ő átnézi, és természetesen átírja az ő stílusában“.

Zsurzs Éva rendező az Abigél forgatásán (MTI Fotó: Friedmann Endre)

A regény és így a sorozat díszletei is attól olyan valóságosak, hogy Szabó Magda debreceni diákéveinek emlékein alapulnak. A forgatás azonban nem Debrecenben, hanem budapesti és váci helyszíneken, illetve a Vácrátóti Arborétumban zajlott. A Matula homlokzata például a váci Püspöki Palota épülete, míg a belseje a budapesti Váci utca 47. szám alatti egykori Angolkisasszonyok rendháza. A Matula kertje a Vácrátóti Arborétum, míg Horn Mici háza ma is a XVIII. kerületben áll. A rejtély fő megtestesülése, a szobor, melynek eredeti címe a Korsós nő, 1814-ben készülhetett és valószínűleg Dunaiszky Lőrinc munkája. A műalkotást a forgatás idejére a Vácrátóti Arborétumba szállították állandó helyéről, a Budapest V. kerületi Október 6. u. 19. szám alatti Hild József tervezte klasszicista stílusú ház udvaráról, ahol máig megtalálható, azonban a magánház udvara a közönség elől elzárt. A szobor megsínylette az utaztatást, ugyanis az orra letörött.

A váci Püspöki Palota napjainkban (MTI Fotó: Jászai Csaba)

A szereplőgárda szintén fontos tényezője a sorozat máig töretlen népszerűségének. A Ginát alakító Szerencsi Éva a forgatás idején 25 éves volt, és olyan közkedvelt lett a sorozat bemutatása után, hogy az utcán gyerekcsapatok követték azt kiabálva, hogy itt van Abigél. Mellette olyan mára halhatatlan színészeink emelték a produkciót a legnépszerűbb sorozatok közé, mint Garas Dezső, Básti Lajos, Ruttkai Éva, Piros Ildikó, Balázsovits Lajos, Temessy Hédi, Schubert Éva, Tábori Nóra, Egri Kati és még sokan mások. Szomorú tény, hogy Torma igazgató megformálása volt Básti Lajos utolsó szerepe. A súlyos betegséggel küzdő színész az utolsó forgatási napokon már nehezen beszélt, így változtatni kellett: az eredetileg neki szánt szöveg egy részét végül Balázsovits Lajos mondta el.

Részlet az Abigél című sorozat 3. epizódjából

Zsurzs Éva rendező a bemutatás utáni hatalmas sikerről így emlékezett meg egyszer: „Számomra is nagy meglepetés volt, hogy hányan jöttek oda hozzám, s a gyerekektől a szomszéd házmesteren át az egyetemi tanárig mindenki a magáénak érezte. „Igen, ez az, ilyet kell csinálni.” Gondolom, volt ebben, főleg az idősebbek részéről, sok-sok nosztalgia is. Mert a Magda regényeinek a legnagyobb erőssége a végtelen humanizmus. Történetei nagyon igazak, szereplői bensőjükből cselekszenek, ezért a fordulatok, és minden csodálatosan illeszkedik. Teljesen életszerű, nem kell a meseszövésében erőszakot tenni. Igazak a figurái.” 

Az Abigél forgatásán (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Végül az Abigél sem kerülhette el a mozivásznat. 1985-ben egy rövidített kétrészes változatot láthattak a mozirajongók, amit meglepő módon a szaksajtó sokkal jobban dicsért, mint a sorozatot, a közönség azonban máig az utóbbit kedveli jobban. Az eredeti történet kedvessége, de ugyanakkor mélyebb mondanivalója, Szabó Magda csodálatosan megrajzolt karakterei, a háború nyomasztó atmoszférája, amely a Matula zárt világába is beszivárog, mind-mind életre kel Zsurzs Éva rendezésében, és újra meg újra elvarázsolja a régi és új nézőket. 

A sorozatot csodálatos UHD-restaurált minőségben az m3.hu oldalán ide kattintva nézhetik meg, ha kedvet kaptak hozzá. Jó szórakozást kívánunk!

Borítókép: Szerencsi Éva az Abigél forgatásán MTI Fotó, Készítette: Friedmann Endre Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-877754

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 324 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A „vívás Paganinije” volt

Az öt éve elhunyt vívóra és mesteredzőre, Kulcsár Győzőre emlékezünk, akit a penge nagymesterének is neveztek.

Egy letűnt korszak jelképe – a Trabant

65 éve gördült le a futószalagról az első Trabant. Bár a kis „tragacs” keveseknek hiányzik, tagadhatatlan, hogy a kelet-európai történelem része. Nézzék meg képválogatásunkat!

Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…

Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.

Aki világsztár táncos-komikus lehetett volna, mégis hazatért

Ifj. Latabár Árpádot magas termete és lenyűgöző színpadi mozgása emelte a legnagyobbak közé, holott egy közismert színészdinasztia tagjaként, közkedvelt fivére árnyékában nem volt könnyű dolga. 120 éve született a Mágnás Miska legendás Mixi grófját is alakító színművész.