A Császár

Albert Flórián, a Ferencváros és a válogatott csatára, háromszoros gólkirály, a magyar futball egyetlen aranylabdása, a Nemzet Sportolója szeptember 15-én lenne nyolcvanéves.

Karakter

2021.09.15 | olvasási idő: kb. 4 perc


1941-ben született a Bács-Kiskun megyei Hercegszántón. Édesanyját korán elvesztette, nehéz anyagi körülmények között a nagyszülei nevelték. Már kisgyerekként varázsolt a labdával, tehetségére hamar felfigyeltek. 1952-ben került Budapestre, az akkor Kinizsi nevet viselő Ferencvároshoz. A klubhoz egész életében hű maradt. Tizenhét évesen mutatkozott be az NB I-ben, a zöld-fehérek az ő két góljával győztek a Diósgyőr ellen.

A Ferencváros csapata a Népstadionban 1959-ben: Berta Ferenc, Vilezsál Oszkár, Thomann Antal, Dékány Ferenc, Fenyvesi Máté, Dálnoki József, Friedmanszky Zoltán (álló sor, b–j), Virágh József, Gerendás András, Rákosi Gyula, Albert Flórián (első sor, b–j). (MTI Fotó: Mikó László)

A Ferencvárosban 1959 és 1974 között 351 bajnoki mérkőzésen 256 gólt szerzett. Négyszeres bajnok (1963, 1964, 1967, 1968), 1972-ben kupagyőztes, 1960-ban, 1961-ben és 1965-ben gólkirály, 1965-ben tagja volt az Európa-liga (2009-ig UEFA-kupa) elődjének számító Vásárvárosok Kupáját (VVK) elhódító csapatnak, amely a döntőben 1:0-ra verte meg a Juventust. Flórit 1966-ban és 1967-ben az év labdarúgójának választották Magyarországon.

Harcban a labdáért (MTI Fotó: Mikó László)

„Életem a Fradi” (2007) című könyvében írta: „Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllői úthoz. A rosszakaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük. Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak.”

A csípőre tett kéz, a Flóri alakjával összefonódott jellegzetes testtartás (MTI Fotó: Petrovits László)

A nagyválogatottban 1959. június 18-án mutatkozott be, a nemzeti együttes mezét 75 alkalommal húzta magára. Tagja volt az 1960-as római olimpián bronzérmet szerzett magyar válogatottnak és az 1964-es madridi Európa-bajnokságon szintén harmadik nemzeti együttesnek. A válogatottal az 1962-es chilei és az 1966-os angliai világbajnokságon is szerepelt. Chilében a vb gólkirálya volt (holtversenyben) 4 találatával. 1972-ben meghívták az Európa-válogatottba, 1968-ban és 1973-ban a világválogatottba. A „Császár” – ez volt tiszteletet sugárzó beceneve – összesen 539 mérkőzésen játszott, és 391 gólt szerzett.

A Wales ellen mérkőzés előtt a Népstadionban 1962. november 7-én. A válogatott tagjai: Göröcs János, Albert Flórián, Tichy Lajos, Fenyvesi Máté, Sóvári Kálmán, Solymosi Ernő, Mátrai Sándor, Sipos Ferenc, Mészöly Kálmán, Szentmihályi Antal és Sándor Károly (b–j). (MTI Fotó: Pálfai Gábor)

„Amatőr sportolóként” a Magyar Távirati Irodánál dolgozott. 1959 és 1967 között a sportosztályon sajátította el az újságírás fortélyait. Főnöke, Hoffer József, a későbbi szövetségi kapitány szerint az írógép mögött is tehetségesnek bizonyult. Pályafutásának legnagyobb elismeréseként 1967-ben elnyerte a France Football Aranylabdáját, a legjobb európai futballistát megillető elismerést.

Hoffer Józseffel az Aranylabda átadási ünnepsége után (MTI Fotó: Szebellédy Géza)

Bámulatosan cselezett, kiválóan fejelt, labdáit mágnesként vonzotta a kapu. Úgy látott a pályán, ahogyan csak kevesen: pazar labdákat adott, vagy ő maga iramodott neki, hogy négy-öt védőt elfektetve a tizenhatos mélyéig kígyózzon. Játszani nagyon szeretett, edzeni kevésbé, s ezt ő maga sem tagadta. Rendkívül sportszerű játékos volt, sohasem rúgta meg szándékosan ellenfelét.

A védők gyűrűjében (MTI Fotó: Kovács Gyula)

1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia–Magyarország világbajnoki selejtezőn súlyosan megsérült. Hosszan tartó felépülés után újra pályára léphetett, de a térde nem bírta a folyamatos terhelést. Lassan megérett benne a visszavonulás gondolata.

A gipsz levétele után feleségével (MTI Fotó: Lajos György)

Utoljára 1974. március 17-én játszott a Ferencvárosban, a válogatottban pedig 1974. május 29-én a Jugoszlávia elleni 3-2-es győzelem alkalmával lépett pályára. A Fradi 1975. június 7-én búcsúmérkőzést rendezett számára az Üllői úton a Vojvodina ellen. Visszavonulása után is a Fradiban dolgozott, a klub örökös bajnoka, 2001-től az FTC tiszteletbeli elnöke volt.

A Fradi elnökeként egy sajtótájékoztatón (MTI Fotó: Németh Ferenc)

A Császár 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2007-ben szülőfaluja, Hercegszántó első díszpolgára lett, 2010-ben a főváros díszpolgárává avatták. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki a magyar labdarúgás területén végzett példaértékű sportolói és edzői tevékenysége, életpályája elismeréseként.

A két Flóri (MTI Fotó: Németh Ferenc)

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2011-ben ünnepséget rendezett hetvenedik születésnapja alkalmából. Nem sokkal később kórházba került, és október 30-án szívinfarktusban elhunyt. 2012-ben film készült pályafutásáról a „Császárról” címmel, 2013-ban utat neveztek el róla a Ferencvárosban. A Ferencvárosi Torna Club stadionja előtt 2014-ben avatták fel bronzszobrát, Kligl Sándor alkotását.

Szobra a pálya előtt (Róka László felvétele)

Borítókép: Budapest, 1959. november 8. Albert Flórián a német védők gyűrűjében a 4:3-ra megnyert Magyarország–Német Szövetségi Köztársaság barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzésen a Népstadionban. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Mikó László. Azonosító: MTI-FOTO-811945.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 305 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

„Amit még nem láttatok…”

Keleti Éva - Az MTVA exkluzív kiállítása a Nemzeti Fotótár gyűjteményéből: 2023. július 13. – augusztus 20.

Különös házasság: ki viseli a nadrágot?

A választ mindenki sejti, mi pedig megmutatjuk, milyen az, amikor mégiscsak Fülöp volt nyeregben, méghozzá hazánkban!

Csalok, de jól csinálom!

110 éve született Rodolfo, aki egy szerencsés életmentés miatt lett bűvész, és több mint ötezer trükköt tudott a bűvészet minden területéről. Születésnapja egyben a Magyar Bűvészet Napja is.

Ünnepeljék az m3.hu-val az 1848-as forradalom emléknapját!

A hosszú hétvégén a szabad levegőn, családdal, barátokkal töltött időt jól kiegészíthetik a különböző műfajú műsorok a forradalom és szabadságharc témájában az m3.hu –n, mutatjuk a kínálatot!