Péter-Pál napja, az aratás kezdete

Bemutatjuk, hogy milyen jelentős esemény volt az aratás, és milyen népszokások kapcsolódtak hozzá.

Múltidő

2022.06.29 | olvasási idő: kb. 2 perc


A hagyomány szerint a hosszú, forró napokon keresztül tartó aratás első napja Péter-Pál napjára, június 29-ére esik.Kezdetben a nyári gabona learatása kaszával történő férfimunka volt. A marokszedő asszonyok a búzát, a rozst vagy az árpát kévékbe gyűjtötték, amit búzaszálakból készített kötelekkel fogták össze.

Aratómunkások szedik a kévét (MTI Fotó: Bereth Ferenc)

A kévékből kereszt alakú szalmaboglyát állítottak fel úgy, hogy a kalászt a kereszt belseje felé fordították, ezáltal az esőtől megvédték a gabonaszemeket. Majd lovaskocsin behordták a kévéket a házhoz, kiverették cséplőgépben a szemeket, a szalmát pedig kazalba rendezték.

Aratás Kistelek határában (MTI Fotó: Tóth Béla)

A fáradságos munka végeztével a dolgozók aratókoszorút készítettek, amit a gazda a háza mestergerendájára akasztott. Az aratóünnepet aratóbál zárta a tehetősebb gazdaságnál, ahol hajnalig tartott a táncos mulatozás.
Az utolsó búzakalász learatását nagy becsen tartották. Az őszi vetőmag közé keverték a búzaszemeket, az utolsó kévét pedig karácsonykor az asztal alá tették, hogy bőséget és termékenységet hozzon a ház lakónak a következő évre.

Borítókép: 1945 nyarán, kezdődik az aratás Készítője ismeretlen, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-753823

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 316 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Szovjet csapatkivonás Magyarországról

1990. március 10-én Moszkvában aláírták a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló egyezményt. 1991. június 19-én az „ideiglenesen” Magyarországon állomásozó utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat.

Megfiatalítjuk az archívumot!

Persze csak formailag, hiszen büszkék vagyunk a sok-sok régi tartalomra. A technológiai fejlődés azonban új szemléletet kíván. Most bemutatjuk azt, aki az új lendületet hozza: Répászky Lipót, az Archívumi osztály vezetője.

Lóvasúttal a Kálvin tértől Újpest városkapuig

1866. augusztus 1-jén indult meg a menetrendszerű lóvasútjárat a két város, Pest és Újpest között.

A szobrászművész, akinek az anyagok feltárták titkaikat

Búza Barna keze alá engedelmesen simult a kő, a bronz, a fa. 1970-ben diófából faragott egyházművészeti szobraiért VI. Pál pápa művészeti emlékérmet adományozott neki.