Államalapítás és új kenyér
Tudjanak meg többet az ünnep történetéről és nézzék meg lapozható képgalériánkat!
Ünnepek és hétköznapok
2023.08.20 | olvasási idő: kb. 3 perc
Augusztus 20-án egyszerre ünnepeljük a magyar állam megalapítását, államalapítónkat, I. István királyt, akit 1083. augusztus 20-án szentté avattak, valamint az évben termett és learatott búzából sütött új kenyeret. De nem mindig volt ez így. 1686-ban XI. Ince pápa rendelte el, hogy a katolikus egyházközösség évente emlékezzen meg Szent Istvánról. Országos ünneppé Mária Terézia tette Szent István napját 1771-ben, amikor a Szent Jobbot Budára hozatta. Az 1948-49-es forradalom után tiltották első királyunk, államunk megalapítójának ünneplését. Bár augusztus 20-át Ferenc József császár nyilvánította munkaszüneti nappá, a nemzeti érzések a két világháború között törtek föl ismét, amikor 1938-ban törvénybe iktatták a Szent Istvánról megemlékező nemzeti ünnepet. 1950-től augusztus 20-án az alkotmányt ünnepelték, majd 1991-ben az Országgyűlés állami ünneppé nyilvánította ezt a napot. Az 1938-as törvény után Szent Jobb-körmenettel, tűzijátékkal és mindenféle mulatsággal ünnepeltek, 1950 után vízi- és légiparádé kápráztatta el a Budapestre látogatókat. A Debreceni Virágkarnevál felvonulását 1966 óta tartják ugyanezen a napon. A kenyér, amelyet ugyanezen a napon ünneplünk, a bőség és termékenység szimbóluma. Az éghajlati adottságoknak köszönhetően a frissen aratott búzából készült első kenyerek hagyományosan Szent István napjára készültek el, így forrott egybe királyunk és az új kenyér ünnepe.
- Szent István lovas szobra (MTI Fotó: Jászai Csaba)
- A Szent Jobb (MTI Fotó: Diósi Imre)
- Szent Jobb-körmenet az 1930-as években (MTI Fotó: Bojár Sándor)
- Körmenet 1989-ben (MTI Fotó: Varga László)
- Tűzijáték Budapesten 1981-ben (MTI Fotó: Wéber Lajos)
- Debreceni Virágkarnevál 1966-ban (MTI Fotó: Lajos György)
- Készülődés a tűzijátékra (MTI Fotó: Demecs Zsolt)
- Verkli a Városligetben (MTI Fotó: Benkő Imre)
- Légiparádé 1960-ban (MTI Fotó: Vadas Ernő)
- Ünneplők a Feneketlen-tónál (MTI Fotó: Fényes Tamás)
- Tűzijáték 1976-ban (MTI Fotó: Kozák Albert)
- Új kenyér Szabadegyházán 1960-ban (MTI Fotó: Kácsor László)
- Víziparádé 1976-ban (MTI Fotó: Németh Ferenc)
- Tűzijáték 1950-ben (MTI Fotó: Botta Ferenc)
- Virágkarnevál 1968-ban (MTI Fotó: Fényes Tamás)
- Galgamácsai új kenyér (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
- Ünnepi kivilágítás (MTI Fotó: Sziklai Dezső)
Borítókép: Tűzijáték 1986. augusztus 20-án MTI Fotó Készítette: Filep István, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-897603
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
A nagy Caruso kis sikere Budapesten
1907. október 2-án, azaz éppen 115 évvel ezelőtt lépett fel Budapesten Enrico Caruso, az első sztártenor. Érkezése és itt-tartózkodása csaknem olyan tömeghisztériát eredményezett, mint a könnyűzenei sztárok látogatása manapság. Hogyan történhetett mégis, hogy a világszerte elismert énekes budapesti alakítása bukásként vonult be a történelembe?
Múlt századi divat. Emlékeznek?
A divat állítólag ismétli magát. Valóban vannak visszatérő elemek, anyagok, szabásvonalak, amelyek időről időre fölbukkannak. Heti összeállításunkkal több évtizedet ölelünk föl kedvezve azoknak a hölgyeknek és uraknak, akik szívesen idéznék föl, milyen volt a divat a XX. században.
Fillérből lesz a forint
Negyven éve vált a nagyközönség számára is kézzelfoghatóvá a műalkotás, amelyen ekkor már két éve dolgozott Vagyóczky Károly és Füle Mihály. Visszatekintés az ezerforintos bankjegy megjelenésére sok-sok érdekességgel.
Repülés határok között
Jó fél évszázada ért véget a hazai menetrend szerinti belföldi légi járatok kora. Egykor gyorsan és megfizethető áron lehetett velük eljutni az ország egyik részéből a másikba.