Az édesapa nyomdokán

Öt éve távozott a Jászai Mari-díjas színész, Ujlaky László, akinek édesapja is a világot jelentő deszkákat koptatta, mégsem bíztatta gyermekeit e hivatásra.

Karakter

2023.01.09 | olvasási idő: kb. 3 perc


Ifj. Ujlaky László 1942. március 8-án színházi családba született Budapesten, hiszen édesapja, id. Ujlaky László népszerű, sokat foglalkoztatott színész volt. A gyermek László, és öccse, Károly gyakran nézték meg édesapjuk előadásait, de a szigorú elveket követő apa nem engedte a fiúknak, hogy a színfalak mögött tébláboljanak vagy a színészbejárón át lépjenek a színházba. A híresen jó karakterszínész apát többször kérték fel tanárnak. Arra a kérdésre, hogy miért nem vállalta e szerepet, egyszer így válaszolt: „Megkértek rá, de egyeztetési okok miatt képtelen voltam. Ám végül mégis elvállaltam ezt a „státuszt”, hiszen mindkét fiam színész.”

ifj. Ujlaky László a győri Kisfaludy Színházban (MTI Fotó: Farkas Tamás)

A közvetlen biztatás hiányának ellenére, de a nagyszerű példát látva tehát az ifjú László és öccse is az édesapa nyomdokaiba lépett. Ifj. Ujlaky László tanulmányai végeztével a szolnoki Szigligeti Színház társulatához csatlakozva kezdte meg pályafutását, ahol sokféle karaktert és zenés-táncos szerepet játszhatott el. Ezután Szegeden, Győrben és Pécsett is bizonyíthatta tehetségét, a kétezeres években pedig a Nemzeti Színház társulatát erősítette. Híres színpadi szerepei voltak: Mercutio és VI. Henrik Shakespeare darabjaiban, Emberfi Szakonyi Károly Adáshiba című színművében, Asztrov és Szerebrjakov Csehov: Ványa bácsijában és de Sade márki Peter Weiss Marat halála című drámájában. Emellett Liliomfiként Szigligeti Ede művében és Kudelkaként Kálmán Imre Marica grófnő című operettjében is kiemelkedőt nyújtott.

Kacsó Gáborral 1989-ben (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

A ’90-es években a Kisváros, a 2000-es években pedig a Tűzvonalban című sorozatok egyes epizódjaiban tűnt fel. Emellett népszerű tévéműsorok és tévéjátékok karakterszereplője volt, mint a Plusz egy fő, az Örkény műve alapján készült Bevégezetlen ragozás, a Képviselő úr vagy a Ciklámen. Munkásságát 1976-ban Juhász Gyula-, 1977-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. Utolsó színházi bemutatója 2011-ben volt Pécsett, majd 2012-ben súlyos betegsége miatt visszavonult. 2018. januárjában helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. 

Borítókép ifj. Ujlaky László színész MTI Fotó, Készítette: Ilovszky Béla Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-900893

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Avar István - Szénfejtésből színpadi gyémánt

A 20. század második felének egyik legnagyszerűbb klasszikus színésze volt a 90 éve született Avar István. „Megmagyarázhatatlan varázs a színész és a közönség találkozása az esti előadáson. Boldoggá tesz, doppingol.” – vallotta.

A Frakk, a macskák réme és a TV Maci alkotója ma is példakép lehet - 100 éve született Bálint Ágnes

Voltak évtizedek, amikor szinte lehetetlen volt olyan gyermekműsort találni a tévében, amelynek alkotói sorában ne szerepelt volna Bálint Ágnes, meseregényei pedig szinte minden háztartásban ott voltak a könyvespolcon. Szeretetteljes karaktereinek kalandjain generációk nőttek fel, a mesék ismerete ma is kapcsolódási pontot jelent nagyszülők, szülők és unokák között. Az emögött húzódó ma is lenyűgöző alkotói folyamatot Bálint Ágnes karrierje és életútja teszi példaértékűvé. Kevésbé ismert, de igen jelentős környezetvédelmi tevékenységével jóval megelőzte korát. Az írónő életútjáról, mindennapjairól, népszerűségéről lányával, Németh Ágnessel és unokájával, Sárváry Barbarával beszélgettünk születési centenáriuma alkalmából.

Építészből népzenész

75 éves Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, népzenekutató, dalszerző, a Nemzet Művésze, a Sebő-együttes alapítója.

Kilátó a város felett

A székesfőváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó János-hegy 529 méter magas csúcsán 110 évvel ezelőtt, 1910. szeptember 8-án avatták fel az Erzsébet-kilátót.