Az első Oscar-díjas játékfilmünk

Mit szeret az életben Szabó István? Filmet rendezni. Állni a kamera mögött és remek színészekkel dolgozni. 1982. március 29-én a Mephisto nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Kultúrsnack

2022.03.29 | olvasási idő: kb. 2 perc


Filmtörténeti pillanat: a Mephisto rendezője tapsözönben áll a hollywoodi színpadon, kezében az Oscar-szoborral, könnyek között nevet és lekiabál a nézőtérre: Brandauer, hol vagy, gyere ide! Egyedül érzem itt magam! Néhány másodperc múlva már közösen emelik magasba a szobrocskát. A világ ekkor tanulta meg nemcsak a rendező, hanem a színész nevét is.

Szabó István Kossuth-díjas filmrendező, a háttérben Klaus Maria Brandauer. (MTI Fotó: Lajos György)

A rendező ebben a filmjében dolgozott előszőr Klaus Maria Brandauerrel, s indította el a világhírnév felé, zseniálisan játszotta a jellemtelen, nem különösebben rokonszenves Hendrik Höfgent. A 30-as évek Németországában játszódó történet egy tehetséges, mérhetetlen becsvágy fűtötte vidéki színészről szól, aki felkerül Berlinbe. A mindig a maszkja mögé bújó Mephisto áruba bocsátja hűségét-meggyőződését, későn döbben rá, hogy mekkora árat kell fizetnie karriervágyáért. Az ellenfelet Rolf Hoppe alakítja, akiben szintén nagy erő van, és amikor ők ketten egymásra néznek, akkor felszikrázik a levegő.

Szabó István a kamera mögött. (MTI Fotó: Friedmann Endre)

A film Klaus Mann azonos című regénye alapján magyar–német–osztrák koprodukcióban készült a rendező megszokott stábjával, Koltai Lajos operatőrrel. Szabó István később folytatta és trilógiává szélesítette a hatalom és egyén viszonyát boncolgató drámáit, így született meg a Redl ezredes (1985) és a Hanussen (1988).

Borítókép: Budapest, 1982. május 7. Szabó István Kossuth-díjas filmrendező Mephisto című filmjével 1982. márciusában Los Angelesben elnyerte az év legjobb külföldi filmjének járó Oscar-díjat. A képen: Szabó István a Színház- és Filmművészeti Főiskola műtermében a másodéves színészhallgatók vizsgafilmjét rendezi. MTI Fotó: Lajos György. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-888249

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 313 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Különös házasság: ki viseli a nadrágot?

A választ mindenki sejti, mi pedig megmutatjuk, milyen az, amikor mégiscsak Fülöp volt nyeregben, méghozzá hazánkban!

Rádióélet – műsorújság, képeslap, magazin a javából

A Magyar Rádió 1925 áprilisában kezdte meg kísérleti sugárzását, az év decemberében létrehozták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, a Rádióélet első száma pedig 1929 szeptemberében hagyta el a nyomdát. A műsorújság minden évfolyamát digitalizálva, és még sok más érdekességet is találhatnak a frissen megnyitott (Rádióarchívum)[https://archivum.mtva.hu/radio] oldalon.

Boldog pí-napot kívánunk!

Mi köze a pitének a matematikához, hogyan kapcsolódik ehhez a március 14., és mik azok a pí-versek?

Kezdődik az advent

Aggódunk, hogy nyakunkon a karácsony, pedig a szívünkben lenne a helye?! Avagy miért jó az elcsendesedés az ünnepek előtt?