Bajkeverőből legenda

Lobbanékony természetű, kisfiús mosolyú férfiideál volt, hatalmas szívű és tehetségű művész. 120 éve született Jávor Pál, a magyar film első, máig maradandó férfi sztárja.

Karakter

2022.01.31 | olvasási idő: kb. 5 perc


"Én egész színészi pályafutásom alatt utáltam a maszkot. Mindig a szívemen át próbáltam keresztülszűrni a szerepet. Az egyszerű és spontán megnyilatkozásokat szeretem. Akik nem ismertek, sokáig azt hitték, hogy afféle monoklis bonviván vagyok. Nem igaz. Csak azt is eljátszottam, ha kellett. Szerettem élni..." - írja magáról Jávor. Az 1902. január 31-én Aradon, házasságon kívül született fiú kalandvágyó, nyughatatlan természete hamar kiütközött. Özvegy édesanyjától előbb az első világháborús frontra szökött küldöncnek, s miután anyja hazahozatta, az Aradi Hírlap gyakornokaként szállította a pikáns értesüléseket. Itt ejtette rabul a mozi és a színház.

Jávor Pál színművész portréja az 1940-es években. (MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László)

Nekivágott a nagyvilágnak, de csak Pestig jutott. A nélkülözések, a hajléktalanság sem törte meg becsvágyát, hogy színészként szerezzen hírnevet. Tanulmányait az Országos Színművészeti Akadémián és az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában folytatta. Féktelen, lázadó természete és túlfűtött sikervágya eleinte akadálya volt érvényesülésének. Maga Csortos Gyula hívta az ifjút a pesti Renaissance Színházban, ahol aztán két, nem túl sikeres évad után vidéki száműzetésre kényszerült.

Turay és Jávor - reprodukció Turay Ida fénykép-gyűjteményéből (MTI Fotó: Rohonyi Iván)

Az ok prózai, a mellőzöttség dühe veszélyes robbanóelegyként tört elő Jávorból. Lázadása tettlegességbe torkollt a színház főtitkárával, akinek fejét a letépett telefonkagylóval ütögette. Vidéken aztán alámerült az átmulatott, tivornyázó éjszakák világába. Renitenssége miatt 1927-ben az Országos Színészegyesület is kizárta tagjai sorából. A mentőövet a Magyar Színházhoz szerződése jelentette, 1928. őszén újra Pesten játszhatott Az égő szoknya című színműben, a Fővárosi Operettszínház zenés előadásában, A pók című darabban kötött szoros barátságot a főszereplő Kabos Gyulával, aki később a mozivásznon is partnere.

Bárdy György rég nem látott barátját, Jávor Pált üdvözli a Nyugati pályaudvaron. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Lassan beindult színházi karrierje, Makay Margit színésznő ajánlására a Vígszínházhoz szerződött. A kedvező légkör megsokszorozta Jávor ambícióját, Bicska Maxiként nagy sikert aratott, ám az igazi áttörést a film hozta meg számára. 1929 őszén a Csak egy kislány van a világon című némafilm Jávorral mérföldkő a magyar filmgyártásban. Utolsó némafilmként, a Hunnia Filmgyár Fekete Pál énekével utószinkronizálta a daloló Jávort.

Jávor Pál színművész a késő őszi Duna-parton. (MTI Fotó: Zádor László)

Bánáth György földbirtokos filmamorózó figuráját aztán a következő szerepébe, báró Lóránt karakterébe is továbbvitte. Ez volt az első magyar hangos- és zenés film, A kék bálvány főszerepe, és ez a típus lett Jávor védjegye. A harmincas évek magyar férfiideáljaként akarva-akaratlanul is a tengerentúli filmes sztárok mintáját követve vált a 30-as és 40-es évek hollywoodi királya, a szívtipró Clark Gable hazai megfelelőjévé. Legendája töretlen, kilengéseit is elnéző szeretet kísérte, egy aranyszívű ember, akire igazán nem lehetett haragudni. A siker súlya alól a Landesmann Olgával kötött házasság kínált menedéket. A gyermekes fiatalasszony, egy iparmágnás lánya a nyugodt hátteret nyújtotta a hajszolt Jávor számára.

Jávor Pál a Jókai Színházban a Szegény jó Márton című vígjátékban. (MTI Fotó: Tormai Andor)

A Hyppolit, a lakáj forgatásán dolgozott először Székely István filmrendezővel, merevsége a kamerák előtt feloldódott, játékát fokozatosan a természetesség hatotta át. Kabos Gyulával forgatott filmjeit, mint a Köszönöm, hogy elgázolt, a Csúnya lány, az Elnökkisasszony, a Nászút féláron, a Viki és a Fizessen nagysád hatalmas sikerrel vetítették. A színházban igyekezett kilépni az ügyeletes szívrabló szerepéből, ezzel a reménnyel fogadja el 1935-ben Németh Antal hároméves szerződését a Nemzeti Színházba. 1939. decemberében a Halálos tavasz című film bemutatója, Karády Katalinnal elsöprő siker.

Jávor Pál színész és felesége. A művész a műtét után a teraszon lábadozik.(MTI Fotó: Keleti Éva)

Jávort 1943-tól egyre több politikai támadás érte üldözött kollégái melletti kiállása miatt. A német megszállás után, 1944. áprilisában a színészkamara fegyelmi bizottsága eltiltotta színészi hivatása gyakorlásától. Letartóztatták, Németországból visszatérve elfogadta az Amerikába szóló meghívást. A halálos beteg művészt kései elégtételként a Nemzeti Színház szerződtette 1959 augusztus 14-én bekövetkezett haláláig.

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1946. február 23. Cigányzenészek zenélnek Jávor Pál színművésznek és feleségének: Landesmann Olgának a Vorosilov, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet elnöke tiszteletére adott díszvacsorán. MTI Fotó/MAFIRT. Készítette: Bass Tibor. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-755412

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 311 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Színház Sopronban

Száznyolcvan esztendeje, 1841. október 9-én avatták fel a soproni színházat.

A nagy oroszlánvadász

Bvana, szimba! Piga, bvana, piga! Uram, oroszlán! Lőj, uram, lőj! – riasztotta a nagy magyar Afrika-kutatót bennszülött kísérője. A 20. század elején Kittenberger Kálmán az ujjával fizetett az oroszlánkalandért.

Charlestontól a hiphopig - avagy a táncművészet világnapja

1727-ben ezen a napon született a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre, az egyetemes táncművészet megújítója. Ehhez kapcsolódva lett 1982-től április 29. a tánc világnapja.

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.