"Csodaszép életem volt. Meseszép."
Száz éve született a magyar gyermekműsor-készítés meghatározó egyénisége, Bálint Ágnes meseíró, szerkesztő és dramaturg. Máig népszerű munkáiból „mazsolázva” emlékezünk a Tévé Maci kitalálójára.
Karakter
2022.10.23 | olvasási idő: kb. 4 perc
Bálint Ágnes, aki az írás mellett tehetségesen rajzolt és könyvillusztrálást, valamint plakáttervezést is tanult, 19 évesen jelentette meg első meseregényét, az Elvarázsolt egérkisasszonyt. 1958-ban csatlakozott az újonnan alakult Gyermek- és Ifjúsági Osztályhoz a Magyar Televízióban, ahol közel harminc évig dolgozott. Az ő ötlete alapján született meg a Cicavízió monoszkópja és a Tévé Maci is, ezzel teremtve meg a meseműsorok kereteit.
A tévébemondók által felolvasott napi esti meséket lassanként rövidebb bábjelenetek váltották fel, majd 1961-től havonként fél órában a Mi újság a Futrinka utcában? című bábsorozat, később pedig a Mazsola került képernyőre. A bábfilmeket olyan mára kultikussá vált rajz- és papírkivágásos mesesorozatok követték, mint a Kukori és Kotkoda vagy a Frakk, a macskák réme. A Magyar népmesék és a Vizipók-csodapók sorozatok indításában Bálint Ágnesnek szerkesztő-dramaturgként szintén oroszlánrésze volt. Meseregényei mellett számos mesejátékot írt a Magyar Rádiónak, például a Szeleburdi család is innen indult, amelyből később Palásthy György ifjúsági filmet rendezett.
Fordítói munkássága is jelentős: a Babar-könyvek, a Rumcájsz, a Kacsa kázmér kalandjai és az Állatolimpia magyar szövegét is Bálint Ágnesnek köszönhetjük. Az 1988-ban újszerű technikával készített Szimat Szörény, a szupereb című sorozat munkálataiban is részt vett, dacára annak, hogy 1986-ban nyugdíjba vonult. Utolsó rajzfilmsorozata, a Kék egér 1994 és 1998 között készült. Érdekesség, hogy bár először 1963. április 15-én volt látható a képernyőn, az író-szerkesztő munkásságának elismeréseként a Tévé Maci születésnapja 1964 óta szintén október 23-án ünneplendő.
Bálint Ágnesre az MTVA Archívum m3.hu oldalán az Elvarázsolt mesetündér című portréműsorral emlékezünk. Emellett az író-dramaturg olyan régóta nem sugárzott munkáit is műsorra tűzzük, mint a Gabi és Dorka, valamint a Marci és a kapitány. Tartsanak velünk!
Borítókép: Mazsola és Tádé MTI Fotó, Készítette: Varga Zoltán Tulajdonos: MTV Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-TVRZT19690816459
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 320 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Rab Zsuzsa – a fordítás és költészet keskeny mezsgyéjén
A kétszeres József Attila-díjas költőnő fordításai árnyékot vetettek saját költészetére. „Rejtve és láthatatlanul” című versében így vallott erről: „Jártam a földön keresztül-kasul, / mások hangján szólaltam, száz alakban.”
Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát
Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.
Klasszikus zenész helyett életművész
Ma lenne 85 éves a vibráló egyéniségű énekes, előadóművész és humorista, Koós János, akinek sokáig az szerepelt névjegykártyáján: életművész.
Apák napja
Az anyák napja mintájára, annak párjaként indult világhódító útjára még 1910-ben, Amerikából. Azóta világszerte ünneplik, Magyarországon és sok más országban június harmadik vasárnapján, ahol aznap az édesapáké a főszerep. Köszöntjük őket!