Nagyszentmiklósról a világhírbe - 140 éve született Bartók Béla

A XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője zongoraművészként, zenepedagógusként és népzenekutatóként is maradandót alkotott.

Karakter

2021.03.25 | olvasási idő: kb. 4 perc


Bartók Béla 1881. március 25-én született a bánsági Nagyszentmiklóson (ma: Sânnicolau Mare, Románia). Iskolaigazgató édesapja több hangszeren játszott, tanítónő édesanyjától ötéves korától tanult zongorázni. Kilencévesen már komponált, két év múlva nyilvános koncerten adta elő szerzeményeit. Zenei tanulmányait 1894-ben Pozsonyban kezdte meg, 1899-től a budapesti Zeneakadémia növendéke volt.

Az ifjú Bartók Béla (1899)

1906-tól érdeklődése a magyar népzene felé fordult, Kodály Zoltánnal több ezer népdalt gyűjtöttek, a népi dallam- és ritmusvilág műveik alkotóelemévé vált. 1907-ben lett a Zeneakadémia zongora tanszékének tanára, egykori mestere, Thomán István utódaként, és ekkor vette feleségül Ziegler Mártát.

Kodály Zoltánnal 1906-ban

Zenéjét kezdetben heves elutasítás fogadta, 1911-ben írott egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát játszhatatlannak minősítették. 1917-ben viszont nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfi című táncjátékát (a zenekari szvit 1931-ben született), egy évvel később pedig az átdolgozott A kékszakállú herceg várát. Harmadik színpadi műve, A csodálatos mandarin kölni premierje 1926-ban botrányba fulladt, a hazai bemutatót (1945) pedig már nem érte meg.

Árva Eszter a királykisasszony szerepét táncolja A fából faragott királyfi című táncjátékban 1965-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)

1923-ban újra megnősült, tanítványát, Pásztory Dittát vette el, ugyanebben az évben írta Táncszvit című művét. A minden műfajban alkotó zeneszerző dinamikus és változatos stílusát élénk ritmus, a diatonikus és kromatikus elemek együttélése jellemzi. Mesterműve a román népballadára írt Cantata Profana kórusmű, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Divertimento, az Allegro barbaro című zongoradarab, hat vonósnégyese és számtalan más alkotása.

A zongoránál 1936 táján

Gyermekeknek és Mikrokozmosz című kötetei a zongorapedagógia alapművei, rengeteg cikket írt a kortárs zenéről és a népzenéről. Külföldön egyre nőtt hírneve előadóként és zeneszerzőként is, de idehaza egyfajta belső emigrációban élt. 1930 és 1936 között itthon nem játszotta saját műveit, a nemzetiszocialista hatalomátvétel után nem lépett fel Németországban, végül 1940-ben Amerikába emigrált.

A Rádióélet köszönti hatvanadik születésnapján

Kontrasztok címmel kamaradarabot írt a dzsesszklarinétos Benny Goodmannek és Szigeti József hegedűművésznek. A Columbia Egyetemen folytatta népzenei kutatásait, de betegsége a tanításban és a koncertezésben is akadályozta. Utolsó nyilvános koncertjét 1943 januárjában adta New Yorkban. Élete végén írott nagy műve a honvágyát és minden keservét zenébe öntő vallomás, a Concerto, illetve a Yehudi Menuhin számára komponált Hegedű szólószonáta.

Szigeti Józseffel és Benny Goodmannel 1940-ben a Kontrasztok lemezfelvételén a Columbia Records New York-i stúdiójában

Bartók Béla 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban, hazahozott hamvait 1988. július 7-én Budapesten helyezték végső nyugalomra. 1935-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagja, 1948-ban az elsők között kapta meg – posztumusz – a Kossuth-díjat.

Bartók Béla temetési szertartása a Farkasréti temetőben (MTI Fotó: Kleb Attila)

Nevét számos intézmény viseli, többek között a budapesti konzervatórium, a komolyzenét sugárzó közszolgálati rádiócsatorna, a Müpa Nemzeti Hangversenyterme. Emlékét őrzi nemzetközi kórus- és zongoraverseny, operafesztivál, számos közterület, szobor és egy kisbolygó is. Minden évben születésnapján ítélik oda a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat, utolsó budapesti lakhelyén, a II. kerületi Csalán úton emlékháza működik.

Emlékházzá alakított egykori lakóhelye (MTI Fotó: Wéber Lajos)

Borítókép: Bartók Béla munka közben (1934). Azonosító: MTI-FOTO-751753

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 295 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Röpül, fölszáll a páva

50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.

Minden este Zenthe!

100 esztendeje született a színművész, akit a szakma és a közönség egyformán elismert és szeretett, saját bevallása szerint tenyerén hordozta a Jóisten. Zenthe Ferenc emléke előtt tisztelgünk, s hogyan is tehetnénk ezt méltóbban, mint (legnépszerűbb tévés, illetve színházi szerepeinek)[https://archivum.mtva.hu/m3/open?collection=M3-WmVudGhlMTAw&fbclid=IwAR30uvaouSlDQMy-UhkS6X0h9hYZL1Sr2SDlw41HayqT1x_woT4Na8EbhKQ] felidézésével?

A balhátvéd, akinek nem csak a meze volt piros-kék

Ihász Kálmán, olimpiai bajnok labdarúgó-legenda tizenkét éves korától visszavonulásáig hűséges volt angyalföldi klubjához.

Kirándulás a késő barokk építészet történetébe