Nagyszentmiklósról a világhírbe - 140 éve született Bartók Béla
A XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője zongoraművészként, zenepedagógusként és népzenekutatóként is maradandót alkotott.
Karakter
2021.03.25 | olvasási idő: kb. 4 perc
Bartók Béla 1881. március 25-én született a bánsági Nagyszentmiklóson (ma: Sânnicolau Mare, Románia). Iskolaigazgató édesapja több hangszeren játszott, tanítónő édesanyjától ötéves korától tanult zongorázni. Kilencévesen már komponált, két év múlva nyilvános koncerten adta elő szerzeményeit. Zenei tanulmányait 1894-ben Pozsonyban kezdte meg, 1899-től a budapesti Zeneakadémia növendéke volt.
1906-tól érdeklődése a magyar népzene felé fordult, Kodály Zoltánnal több ezer népdalt gyűjtöttek, a népi dallam- és ritmusvilág műveik alkotóelemévé vált. 1907-ben lett a Zeneakadémia zongora tanszékének tanára, egykori mestere, Thomán István utódaként, és ekkor vette feleségül Ziegler Mártát.
Zenéjét kezdetben heves elutasítás fogadta, 1911-ben írott egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát játszhatatlannak minősítették. 1917-ben viszont nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfi című táncjátékát (a zenekari szvit 1931-ben született), egy évvel később pedig az átdolgozott A kékszakállú herceg várát. Harmadik színpadi műve, A csodálatos mandarin kölni premierje 1926-ban botrányba fulladt, a hazai bemutatót (1945) pedig már nem érte meg.
1923-ban újra megnősült, tanítványát, Pásztory Dittát vette el, ugyanebben az évben írta Táncszvit című művét. A minden műfajban alkotó zeneszerző dinamikus és változatos stílusát élénk ritmus, a diatonikus és kromatikus elemek együttélése jellemzi. Mesterműve a román népballadára írt Cantata Profana kórusmű, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Divertimento, az Allegro barbaro című zongoradarab, hat vonósnégyese és számtalan más alkotása.
Gyermekeknek és Mikrokozmosz című kötetei a zongorapedagógia alapművei, rengeteg cikket írt a kortárs zenéről és a népzenéről. Külföldön egyre nőtt hírneve előadóként és zeneszerzőként is, de idehaza egyfajta belső emigrációban élt. 1930 és 1936 között itthon nem játszotta saját műveit, a nemzetiszocialista hatalomátvétel után nem lépett fel Németországban, végül 1940-ben Amerikába emigrált.
Kontrasztok címmel kamaradarabot írt a dzsesszklarinétos Benny Goodmannek és Szigeti József hegedűművésznek. A Columbia Egyetemen folytatta népzenei kutatásait, de betegsége a tanításban és a koncertezésben is akadályozta. Utolsó nyilvános koncertjét 1943 januárjában adta New Yorkban. Élete végén írott nagy műve a honvágyát és minden keservét zenébe öntő vallomás, a Concerto, illetve a Yehudi Menuhin számára komponált Hegedű szólószonáta.
Bartók Béla 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban, hazahozott hamvait 1988. július 7-én Budapesten helyezték végső nyugalomra. 1935-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagja, 1948-ban az elsők között kapta meg – posztumusz – a Kossuth-díjat.
Nevét számos intézmény viseli, többek között a budapesti konzervatórium, a komolyzenét sugárzó közszolgálati rádiócsatorna, a Müpa Nemzeti Hangversenyterme. Emlékét őrzi nemzetközi kórus- és zongoraverseny, operafesztivál, számos közterület, szobor és egy kisbolygó is. Minden évben születésnapján ítélik oda a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat, utolsó budapesti lakhelyén, a II. kerületi Csalán úton emlékháza működik.
Borítókép: Bartók Béla munka közben (1934). Azonosító: MTI-FOTO-751753
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 295 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Az aranyló kincs otthona
Ma 20 éve az UNESCO Világörökség része a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, a tokaji aszú szülőhelye, amelyet már Kölcsey is megénekelt nemzeti himnuszunkban. A tokaji aszúért számtalan híresség is rajongott.
Február 4-én rajtol a pekingi téli olimpia
Magyarország négy sportágban 14 sportolóval vesz részt a játékokon, ennek kapcsán egy régi, kedves pillanatot is felidézünk egy korábbi olimpiáról.
Timár Bélára emlékezünk
A ragyogó fiatal színész, Timár Béla alakját idézzük meg halálának 35. évfordulóján.
A pillangókisasszony
„A víz az nekem dalol, és mindig úgy dalol, ahogy én akarom…” mesélte egy interjúban Székely Éva, az egykori olimpiai bajnok mellúszó.