Bástya bámészkodóknak
1905. október 9-én adták át a budai Várban Schulek Frigyes építőművész főművét, a Halászbástyát.
Városi séták
2020.10.09 | olvasási idő: kb. 4 perc
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom helyreállítása után szükségessé vált, hogy méltó módon rendezzék környezetét. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően ezt a területet is az ezredéves évfordulóra hozták volna rendbe, s bár a terveket Schulek időben elkészítette, az építkezést végül csak 1899-ben kezdték meg, és több részletben valósították meg.
1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az épületegyüttest csak 1905. október 9-én adták át a fővárosnak. A Halászok bástyája az alatta fekvő Halászvárosról, a Víziváros egykori negyedéről kapta nevét. A Duna-parti révtől fölfelé húzódó Halászváros határai délen a Miniszterelnökségi palotáig, északon a mai főtorony helyén álló Híradás bástya kerek tornyának vonaláig terjedtek.
A halászok a középkorban a Mátyás-templom melletti halpiacon árusítottak, de céhük szükség esetén a bástyát is hősiesen védelmezte. A Halászbástya a neoromán teraszokról feltáruló páratlan kilátás miatt a főváros legfontosabb idegenforgalmi látványosságai közé tartozik.
A Halászbástya csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért jelképezik. A második világháború során az építmény több helyen is súlyosan megsérült; érdekesség, hogy helyreállításán az építész fia, Schulek János is dolgozott.
A részleges felújítás 1953-ra fejeződött be, de a teljes rekonstrukció csak 1990-ben folytatódott. Ekkor újították fel a déli bástyát, a Schulek-lépcsőt, a Mátyás-templom szentélye mögötti támfalat, a Szent István-szobor körüli díszburkolatot és a déli lépcső hat vitézszobrát.
A Halászbástya – a Budai Várnegyed részeként – 1987 óta Budapest világörökségi helyszíneinek egyike. A Várnegyedet az Országgyűlés 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította. 2020 januárjában a Várban folyó építkezés során előkerült a Halászbástya második világháborúban megsérült és elveszettnek hitt két szobra, Mikula Ferenc Álmos és Előd vezért ábrázoló alkotásai.
Borítókép: Budapest, 1959. május 14. Julianus és Gerhardus barát szobra (Antal Károly alkotása) a Halászbástyán. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Vadas Ernő. Azonosító: MTI-FOTO-808405.
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Berthe Granval és Jean Sorel, az Émile Zola regényéből készült Germinal című francia–magyar film főszereplői a Halászbástyán (1962) (MTI Foto: Keleti Éva)
További cikkek:
Magyar siker a Wall Streeten
730 forint volt a belépő ára…
Az ember, aki nemcsak beszélni, hanem viselkedni is tanította az országot
Magyarországon négy, Angliában egy általános iskola viseli a nevét, amely összeforrt a beszédpedagógia és beszédtechnika fogalmával. Elképesztő népszerűségét mindig kifogástalan emberi és szakmai példamutatásának, alázatának köszönhette. Július 29-én ünnepelné 85. születésnapját Montágh Imre.
Budapest egykori fényei
Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.
Húszévesen meghódította szépségével a világot
115 éve született Simon Böske, a hányatott sorsú első magyar szépségkirálynő.