Bástya bámészkodóknak

1905. október 9-én adták át a budai Várban Schulek Frigyes építőművész főművét, a Halászbástyát.

Városi séták

2020.10.09 | olvasási idő: kb. 4 perc


A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom helyreállítása után szükségessé vált, hogy méltó módon rendezzék környezetét. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően ezt a területet is az ezredéves évfordulóra hozták volna rendbe, s bár a terveket Schulek időben elkészítette, az építkezést végül csak 1899-ben kezdték meg, és több részletben valósították meg.
A Halászbástya tornyából nyíló kilátás (1954) (MTI Foto: Mező Sándor)
1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az épületegyüttest csak 1905. október 9-én adták át a fővárosnak. A Halászok bástyája az alatta fekvő Halászvárosról, a Víziváros egykori negyedéről kapta nevét. A Duna-parti révtől fölfelé húzódó Halászváros határai délen a Miniszterelnökségi palotáig, északon a mai főtorony helyén álló Híradás bástya kerek tornyának vonaláig terjedtek.
A Schulek-lépcső, a fülkékben Árpád-kori vitézek szobraival (1958) (MTI Foto: Sziklai Dezső)
A halászok a középkorban a Mátyás-templom melletti halpiacon árusítottak, de céhük szükség esetén a bástyát is hősiesen védelmezte. A Halászbástya a neoromán teraszokról feltáruló páratlan kilátás miatt a főváros legfontosabb idegenforgalmi látványosságai közé tartozik.
Berthe Granval és Jean Sorel, az Émile Zola regényéből készült Germinal című francia–magyar film főszereplői a Halászbástyán (1962) (MTI Foto: Keleti Éva)
A Halászbástya csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért jelképezik. A második világháború során az építmény több helyen is súlyosan megsérült; érdekesség, hogy helyreállításán az építész fia, Schulek János is dolgozott.
Turisták a Halászbástyán (1973) (MTI Foto: Fényes Tamás
A részleges felújítás 1953-ra fejeződött be, de a teljes rekonstrukció csak 1990-ben folytatódott. Ekkor újították fel a déli bástyát, a Schulek-lépcsőt, a Mátyás-templom szentélye mögötti támfalat, a Szent István-szobor körüli díszburkolatot és a déli lépcső hat vitézszobrát.
Szabadtéri hangverseny a Halászbástyán (1961) (MTI Foto: Sziklai Dezső)
A Halászbástya – a Budai Várnegyed részeként – 1987 óta Budapest világörökségi helyszíneinek egyike. A Várnegyedet az Országgyűlés 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította. 2020 januárjában a Várban folyó építkezés során előkerült a Halászbástya második világháborúban megsérült és elveszettnek hitt két szobra, Mikula Ferenc Álmos és Előd vezért ábrázoló alkotásai. Borítókép: Budapest, 1959. május 14. Julianus és Gerhardus barát szobra (Antal Károly alkotása) a Halászbástyán. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Vadas Ernő. Azonosító: MTI-FOTO-808405. Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Magyar siker a Wall Streeten

730 forint volt a belépő ára…

Az ember, aki nemcsak beszélni, hanem viselkedni is tanította az országot

Magyarországon négy, Angliában egy általános iskola viseli a nevét, amely összeforrt a beszédpedagógia és beszédtechnika fogalmával. Elképesztő népszerűségét mindig kifogástalan emberi és szakmai példamutatásának, alázatának köszönhette. Július 29-én ünnepelné 85. születésnapját Montágh Imre.

Budapest egykori fényei

Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.

Húszévesen meghódította szépségével a világot

115 éve született Simon Böske, a hányatott sorsú első magyar szépségkirálynő.