Böbe, az iskolateremtő csimpánz

A hatvanas években Böbe elvarázsolta a Veszprémi Állatkert gondozóit és látogatóit képességeivel. Rajzolt, festett és gyurmázott, takarított, szörpöt kavart, kávét főzött, kanállal evett tányérból. A finom falatok megkaparintásáért kulccsal nyitott lakatot és zárat.

Múltidő

2020.07.09 | olvasási idő: kb. 7 perc


Böbe 1963 januárjában látta meg a napvilágot Guineában. Anyját orvvadászok lőtték le, egy ott dolgozó magyar mérnök, Rózsavölgyi Imre viselte a gondját. A Böbe nevet is ő adta neki, és hazatérve – még az év októberében – a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparknak ajándékozta. A roppant tanulékony, barátságos és játékos Böbe azonnal meghódította a veszprémieket, és néhány hét múlva az egész ország a szívébe zárta.
Böbe és gondozója, Keresztes Ferencné egy Orionton táskarádión állítják be kedvenc adójukat (1968) (MTI Foto: Bereth Ferenc)
Böbe még Afrikában, mérnök pótapja mellett kezdett el rajzolgatni és üvegből inni. Borotválkozni is tőle „tanult meg”, alaposan bekente magát borotvahabbal, majd megette a szappant. Veszprémben is nagyon ragaszkodó volt, kézen fogva sétált gondozóival, és önzetlenül segítette őket munkájukban. Felügyelettel még más állatok etetését is rá lehetett bízni, nem csente el a legjobb falatokat.
Böbe egy szarvasborjat etet gondozója felügyelete mellett (1968) (MTI Foto: Bereth Ferenc)
Csodamajomnak tartották. Kedvenc gyümölcseit sokszor egy erre a célra készített automatából szerezte meg. Bedobta a fémpénzt, megforgatta a kart, majd elfogyasztotta az almát vagy a narancsot. Megtanult festeni és gyurmázni. A rendkívül okos és játékos csimpánznak országszerte híre ment, minden évben több százezer látogatót vonzott Veszprémbe.
Böbe egyik absztrakt festménye (1968) (MTI Foto: Farkas Tamás)
Ám hosszú út vezetett addig, amíg Böbe eljutott a kiérlelt, saját „kompozícióig”. Előbb el kellett sajátítania a festékes tubus és az ecset használatát. Először tanítómesterét utánozta, csak utána kapott szabad kezet, hogy kibontakoztathassa művészi elképzeléseit.
Böbe a forgatásokat is hamar megszokta. Gyakran szerepelt a híradóban, az ELTE tudományos ismeretterjesztő filmet forgatott róla és vele, így az örök hitetlenkedők is meggyőződhettek rendkívüli értelmi képességeiről, magabiztos eszközhasználatáról.
A forgatás szünetében Bodrossy Félix operatőr társaságában Utas üdítőitallal hűsítik magukat a nyári forróságban (1965) (MTI Foto: Kovács Sándor)
A kutatók azt tanulmányozták, hogyan fejlődik Böbe gondolkodása, hogyan lesz az utánzásból találékonyság. 1969 decemberében szülőföldjére vitték, hogy megfigyeljék, miképpen viselkedik fajtársai láttán. Vonzódik-e hozzájuk, akar-e a csatlakozni a hordához? Böbe azonban megrémült a többi csimpánztól, hangosan sírva szaladt ki az őserdőből, hogy mielőbb gondozójába csimpaszkodhasson.
Böbe kabátban, sálban a kályhánál melegszik, és forró italt kortyolgat (1970) (MTI Foto: Kovács Sándor)
Veszprémet és az embereket választotta Afrika és a fajtársai helyett. Hazatérése után megfázott, mert elszokott a magyar időjárástól. 1970. november 10-én elpusztult. Az állatkert bejárata közelében temették el, sírja mögött 2004-ben a szobrát is felavatták, 2009-ben pedig átadták a Böbe Majom Tanodája elnevezésű oktató- és kiállítóházat. Borítókép: Veszprém, 1968. augusztus 6. Böbe gondozója, Keresztes Ferencné társaságában takarítani indul. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bereth Ferenc. Azonosító: MTI-FOTO-859167. Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 281 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva Böbéről is talál további érdekes felvételeket.
További cikkek:

„Az ember jó! Ezért múlik el tőle minden gonosz!”

Egy rövid, ám jelentős írói karrier, ami olyan alapműveket alkotott, mint az Ötödik pecsét vagy a Húsz óra. Traktorgyári munkásból Kossuth-díjas író, majd évtizedekre az olvasók szolgálatában egyszerű könyvtáros. 95 éve született Sánta Ferenc.

Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről

A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.

A nándorfehérvári diadal emléknapja

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Megtapogatta a Holdat, hogy megtaláljuk helyünket a Földön

Kevés gyermekkori álom válik valóra. Bay Zoltán Holdon túli eredményei ma kézzel foghatóbbak, mint valaha. Neki is köszönhető, ha nem tévedünk el.