Borsos Miklós – aki úgy volt modern, hogy esze ágában sem volt szakítani a hagyománnyal

Kitanulta az aranyművességet, a vésnöki munkát, majd festeni tanult, és csak harminc felé közeledve kötött ki a szobrászatnál.

Karakter

2021.08.13 | olvasási idő: kb. 3 perc


Borsos Miklós 1906. augusztus 13-án született Nagyszebenben. Tízéves volt, amikor a család Erdélyből Győrbe menekült. Művészeti tanulmányait is itt kezdte, aranyművesnek és vésnöknek tanult. 1924-ben nem vették fel a budapesti főiskolára, a firenzei főiskola festőszakára iratkozott be, de fél év múlva Franciaországba ment, hogy bejárja Provence-t. 1928-ban Glatz Oszkár tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskola festőszakán, ám ide is csak néhány hónapig járt.

Bartók Béla mellszobrának gipszmodelljén dolgozik (MTI Foró: Bojár Sándor)

Erdélyi és bécsi útjai szerves részét alkották önképzésének. Első kiállításán, 1931-ben rajzokkal mutatkozott be Budapesten, 1932-ben a Nemzeti Szalonban állított ki. 1933-ban kötelezte el magát a szobrászat mellett, és a negyvenes évek végéig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc képviselte modern magyar szobrászathoz. Stílusára ezt követően egy újfajta klasszicizálás nyomta rá bélyegét, elvontabb lett s egyben természetesebb.

„Anyaság” című szobra Semmelweis Ignác egykori Apród utcai szülőházának kertjében (MTI Fotó: Fényes Tamás)

1946-tól tanított az Iparművészeti Főiskolán. 1951-ben egy időre letartóztatták, 1960-ban eltávolították tisztségéből. A hivatalos kultúrpolitika csak 1965-től, kirobbanó sikerű tihanyi kiállítása után enyhült meg iránta. Művészetére a pannon táj, a Balaton légköre, lágy, plasztikus formái hatottak.

Aphrodité, a szerelem és szépség görög istennőjének szobra (MTI Fotó: ifjabb Rózsás Sándor)

1959-ben a carrarai szoborkiállításon első díjat nyert, 1966-ban a Velencei Biennálén szerepeltek bronz domborművei. A hetvenes években bejárta Európát. Rengeteg könyvet illusztrált, többek között Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Illyés Gyula verseit. 1981-től 1986-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított. Kései szobrait absztrakt nyelvezet, sima felületképzés, az anyag szépségének láttatása jellemzi.

A nulla kilométerkő a Clark Ádám téren, Budán (MTI Fotó: Soós Lajos)

Éremművészettel is foglalkozott, sok neves kortársát örökítette meg: Egry Józsefet, Szabó Lőrincet, Kassák Lajost, Illyés Gyulát, Bartók Bélát és régebbi történelmi hősöket, művészeket. Érmeinek száma meghaladja a négyszázat.

A Pro Arte elnevezésű fővárosi művészeti aranyérem gipszmintáival (MTI Fotó: Sziklás Mária)

Számos szobra áll köztereken, síremléket is többet készített. 1954-ben Munkácsy-, 1957-ben Kossuth-díjat vehetett át, 1967-ben lett érdemes, 1972-ben kiváló művész. Életútját könyvekben is feldolgozta: „Visszanéztem félutamból” (1971), „A toronyból” (1979). Állandó kiállítása 1979-től látható Győrben. 1990. január 27-én hunyt el Budapesten.

Tihanyi műtermének udvarán (MTI Fotó: Molnár Edit)

Borítókép: Tihany, 1976. augusztus 12. Borsos Miklós szobrászművész tihanyi kertjében. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Molnár Edit. Azonosító: MTI-FOTO-876827

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Végig a Nagykörúton

Huszonöt évvel ezelőtt, 1997. szeptember 13-án adták át a teljes hosszában felújított Nagykörutat, amely akkor már 101 éve Budapest egyik legfontosabb útjának számított. Az évforduló alkalmából visszatekintünk történetére.

Charlestontól a hiphopig - avagy a táncművészet világnapja

1727-ben ezen a napon született a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre, az egyetemes táncművészet megújítója. Ehhez kapcsolódva lett 1982-től április 29. a tánc világnapja.

Az aranyló kincs otthona

Ma 20 éve az UNESCO Világörökség része a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, a tokaji aszú szülőhelye, amelyet már Kölcsey is megénekelt nemzeti himnuszunkban. A tokaji aszúért számtalan híresség is rajongott.

„Gyere, kislány, gyere!”

Magyarország első lánybandája, a Beatrice alapítóját, Csuka Mónikát köszöntjük születésnapja alkalmából.