Bozsik József, az első igazi középpályás

Az Aranycsapat egyik meghatározó játékosa, az első százszoros válogatott magyar labdarúgó egész életében ugyanabban a klubban játszott, csak a klub neve változott többször is.

Karakter

2020.11.28 | olvasási idő: kb. 5 perc


Cucu, ahogy a nagymamája, majd később a szurkolók is becézték, 1925. november 28-án született. Kispest munkásnegyedében nőtt fel, és amikor csak tehette, legjobb barátjával, a szomszédban lakó Puskás Ferenccel rúgták a labdát a grundon. Már tizenegy éves korában leigazolta a Kispesti Atlétikai Club, első felnőtt bajnoki mérkőzését 1943-ban játszotta a Vasas ellen. (A sportújságok Bozsik II. néven is emlegették, mert bátyja, az 1952-ben elhunyt Bozsik István egy ideig a Kispest kapusa volt.)
Gólt szerez a Vasas ellen 1955-ben (MTI Fotó: Bojár Sándor)
Tehetsége az 1949-től Budapesti Honvéd néven szereplő csapatban bontakozott ki igazán. Az együttes Cziborral, Kocsissal, Puskással a hamarosan világverő magyar Aranycsapat gerincét alkotta, az 1950-es évek első felében a világ talán legjobb klubcsapatának számított, és 1952-ben veretlenül nyerte a magyar bajnokságot.
A magyar válogatott tagjai az 1:1-re végződött Magyarország–Ausztria válogatott mérkőzés előtt 1953-ban (MTI Fotó: Bojár Sándor)
Tökéletes labdakezelés, pazar rúgótechnika, kivételes játékintelligencia és helyzetfelismerés jellemezte. Jobbfedezet posztjáról negyven-ötven méteres, tért ölelő átadásokkal hozta helyzetbe társait, elsősorban barátját, Puskás Öcsit, akivel szavak nélkül is értették egymást. Fénykorában őt tartották a világ legjobb támadó fedezetének, ő volt az első mai értelemben vett középpályás.
A londoni labdarúgó mérkőzés rádióközvetítését országszerte utcai hangszórókon hallgatták az emberek (1953. november 25.)
Az Aranycsapattal megnyerte az 1952-es helsinki olimpiát, a döntőben a jugoszlávokat 2-0-ra legyőzve hozták el az aranyérmet, 1952-ben ő lett az év játékosa. Emlékezetes gólt lőtt az angoloknak a Wembley Stadionban 6-3-ra megnyert mérkőzésen. 1954-ben a svájci világbajnokságon a magyar válogatott meglepetésre csak második lett. Tagja volt az 1958-as svédországi világbajnokságon tizedik helyen végzett válogatottnak, és 1959-ben a Honvéddal megnyerte a Közép-európai Kupát.
A Honvéd csapatkapitányaként átveszi a Közép-európai Kupa győztes csapatának járó serleget a Népstadionban 1959-ben (MTI Fotó: Mikó László)
A címeres meztől 1962-ben, az Uruguay elleni 1-1-es mérkőzésen búcsúzott. Elsőként ő érte el a százszoros magyar válogatottságot. Visszavonulása után a Honvéd szakosztályvezetője volt, 1966-ban és 1967-ben pedig edzőként ült a csapat kispadján. 1974-ben egyetlen mérkőzésen a magyar válogatottat is irányította szövetségi kapitányként. Korai halálát szívelégtelenség okozta 1978. május 31-én.
Két leendő szövetségi kapitány, Bozsik József és fia, Péter 1963-ben (MTI Fotó: Bojár Sándor)
1986 óta nevét viseli a Budapest Honvéd stadionja, 2000-ben Kispest és 2013-ban Budapest posztumusz díszpolgára címben részesült. Róla nevezték el Nyíregyháza labdarúgó-akadémiáját és a labdarúgás utánpótlásprogramját. Fia, Bozsik Péter maga is labdarúgó, majd edző lett, 2006-ban szövetségi kapitánnyá is kinevezték, a magyar labdarúgás történetében addig példátlan módon így apa és fia is ült a válogatott kispadján. Borítókép: Budapest, 1953. április 26. Bozsik József a Magyarország–Ausztria válogatott labdarúgó-mérkőzés előtt. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bojár Sándor. Azonosító: MTI-FOTO-775446. Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 288 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

A Tisza szabályozása

A Tisza nem csak a Duna leghosszabb mellékfolyója, egyben Magyarország nemzeti folyama is, mely 962 kilométeres hosszának nagyobb részét hazánk területén kanyarogja végig. Évszázadokig ez az olykor kiszámíthatatlannak tűnő kanyargósság volt a gondok forrása.

Bilicsi Tivadar

Bilicsi Tivadar sokoldalú művész volt: színész, komikus, táncos, énekes. A komédiákban bölcs embersége, a tragédiákban groteszk világlátása emelte mások fölé.

Nyolc lóerős Tündék

Ráadásul tiszavirág-életűek...

120 éves a FÉSZEK Művészklub

A FÉSZEK Művészklub 1901. szeptember 7-én nyílt meg a budapesti Kertész és Dob utca sarkán álló épületben. Idézzük meg a Nemzeti Fotótár képein keresztül ennek a mára fogalommá vált helynek a sokszínű emlékeit!