Budapest egykori fényei

Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.

2020.01.23 | olvasási idő: kb. 3 perc


A két világháború között kezdődött Budapest "neonosítása", azaz világvárosi arculatának kialakítása fényreklámok használatával. A következő hullám a II. világháború pusztításai végeztével következett: Budapest újjáépítésében-szépítésében, de főleg az "új gazdasági mechanizmus" 1968-as meghirdetése után jutott újra kulcsszerep a neonfényeknek. Azt voltak hivatottak jelképezni, hogy Budapest ragyogó és gazdag nagyváros.


Fényárban úszó Rákóczi út 1974-ben

Már elkészítésük módja is szimbolikus, hiszen a fényreklámok elkészítéséhez sokféle szakember tudása nélkülözhetetlen. A működőképesség eléréséig, a szerelésig lakatosok, üvegtechnikusok, festők, villanyszerelők nem kevés munkájára volt szükség, hogy a kész neoncsövek ragyogóan pompázhassanak a város legkülönbözőbb pontjain. Az üzemben tartás, az elromlott feliratok folyamatos javítása csak növelte a költségeket, a neonreklám tehát mindent egybe vetve valóban nem olcsó mulatság. 


Fényreklám javítása 1957-ben: veszélyes üzem

Az 1970-es és ’80-as években gyakorlatilag mindenről és bármiről kommunikáltak a fénycsövek felhasználásával, legyen az akár konkrét áru (pl. a totó vagy lottó feliratokra biztosan mindenki emlékszik) akár magatartás ("Érdemes takarékoskodni! vagy Ne szemeteljen!").
Ez is rávilágít arra, hogy nem annyira reklámértékük, mint inkább ideológiai és esztétikai szerepük volt a fényreklámoknak ebben az időszakban. A '70-es évek elejére már csaknem húszezer neonhirdetést szereltek föl és tartottak karban Budapesten. A képen a Neonberendezéseket Gyártó Vállalat munkatársai szorgoskodnak, hogy a kor ízlésének megfelelően formázott betűk elnyerjék végső külalakjukat.

Persze sokan emlékeznek a fénykor végére, amikor a részben vagy teljesen meghibásodott reklámok többnyire szomorú, időnként vicces mementókká lényegültek át. A funkciójukat vesztett neonfeliratok egy letűnt kor jelképeivé váltak, melyek itt-ott még ma is fellelhetők a fővárosban, korabeli szerepüket azonban már régen elveszítették.


Vidéken is beindult a neonláz...

 

Borítókép: Budapest - Az Oktogon,  1952. május 28. A November 7. tér esti kivilágításban.
A Nagykörút (1950-1990 között Lenin körút) és az Andrássy út (1950-től 1956 októberéig Sztálin út) kereszteződésében az Oktogonon látványos fényreklámok tették színessé a tér éjszakai képét. Az egyik legérdekesebb a MASZOVLET (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.) neonreklámja, amely a légiközlekedési vállalat bel- és külföldi vonalhálózatát is bemutatta a stilizált Li-2-es repülőgép ábrázolása mellett.  MTI Fotó: Botta Ferenc Azonosító: MTI-FOTO-772458

 


További cikkek:

Legyen a Nemzeti Fotótár közösségi szerkesztője!

Új funkcióval bővült szolgáltatásaink sora, amelynek biztosan sokan fognak örülni. Mostantól bárki lehet Fotótárunk közösségi szerkesztője, tartsanak velünk a több mint 275 ezer kép birodalmába!

Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik

A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.

Kis magyar postatörténet

Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.