Magyar sikerek az Arany Pálma árnyékában: 75 éves a Cannes-i Filmfesztivál

A francia Riviéra Azúr-partján először 1946 őszén rendezték meg a legendás filmes seregszemlét. 1939-ben indult volna, a mozgóképet feltaláló egyik Lumière fivér, Louis elnökletével, ha nem tör ki pont a tervezett megnyitó napján a második világháború. Idézzünk fel néhány emlékezetes magyar sikert a Nemzeti Fotótár filmtörténeti pillanatképeivel!

Ünnepek és hétköznapok

2021.09.20 | olvasási idő: kb. 5 perc


A fesztivál létrehozásának szükségessége az 1938-as Velencei Filmfesztiválon merült fel, amikor a háború hajnalán rendre német és olasz propagandafilmeket értékeltek győztesnek az ítészek. A rendezvényről kivonuló francia, brit és amerikai zsűritagok már az új fesztivál létrehozásának szándékával távoztak, helyszínként pedig Cannes városa ajánlotta fel éppen épülő kaszinójának 1200 fős nagytermét.

1947-ben a háború utáni első magyar film, A tanítónő vett részt a fesztiválon. Keleti Márton rendező a következő évtizedben is képviselte három filmmel hazánkat, ahogyan Fábri Zoltán is (Körhinta, Édes Anna, Dúvad), és nevezték a Makk Károly rendezte Liliomfit is.

Krencsey Marianne és Darvas Iván Makk Károly rendezővel és Pásztor István operatőrrel a Liliomfi című film badacsonyi forgatásán (MTI Fotó: Gink Károly)

Több mint negyven magyar nagyjátékfilm versenyzett Cannes-ban az évtizedek során. Az első elismerést Páger Antal hozta el az 1964-es Pacsirta Vajkay Ákosának megformálásáért. 1976-ban Törőcsik Mari nyert még, a Maár Gyula rendezte Déryné, hol van? című film főszerepéért. Makk Károly és Jancsó Miklós filmjei rendszeresen versenyeztek a filmszemlén, utóbbi 1972-ben el is nyerte a rendezői díjat (Még kér a nép című filmért), felesége, Mészáros Márta pedig a zsűri nagydíját kapta meg 1984-ben a Napló gyermekeimnek című moziért. Szabó István különdíjat és forgatókönyvírói díjat is nyert (Mephisto, Redl ezredes), Enyedi Ildikót pedig elsőfilmesként díjazták (Az én XX. századom) Arany Kamera-díjjal. Legutóbb Nemes Jeles László kapott zsűri nagydíjat és másik három elismerést a 2015-ös Saul fia című alkotásért.

Kollányi Ágoston rendező állandó operatőrével, Vancsa Lajossal az Állatok mozgásáról című, lassított képeket használó tudományos filmjük forgatásán (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Szép sikereket értek el rövidfilmeseink is a mindenkori cannes-i mezőnyben. Macskássy Gyula, Vadász János, Reisenbüchler Sándor, Cakó Ferenc, Jankovics Marcell, Vajda Béla, Iványi Marcell, Mészáros Péter is díjat kapott. A tudományos oktatófilmeket készítő Kollányi Ágoston 1957-ben például a Bölcsők című filmjéért kapott technikai nagydíjat, amit személyesen vehetett át. Törőcsik Mari 1957-ben és 1958-ban is a fesztiválra utazó delegáció tagja volt, a Két vallomás és a Vasvirág című filmek főszereplőjeként.

A fesztiválfilmek fogadtatása hazánkban az 1950-es, 1960-as években nagy sikernek örvendett a mozilátogatók körében. Az 1958-as nagydíjas Szállnak a darvak, vagy az 1960-as különdíjas Ballada a katonáról című filmekre szóló jegyekért kígyózó sorok álltak sorba a mozik előtt.

Törőcsik Mari férjétől, Bodrogi Gyulától búcsúzik a reptéren a filmdelegáció cannes-i utazása előtt. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Az 1964-es évben először fordult elő, hogy nem francia alkotó vezette a cannes-i zsűri munkáját. Míg a franciák a Cherbourgi esernyők című zenés film sikerének örülhettek, itthon a legjobb férfi alakítás díját elnyerő Páger Antal fejét Ruttkai Éva ölelte át boldogan a Vígszínház társulati ülésén. Páger csak a távolból örülhetett, a filmet Cannes-ban a rendezővel a két női főszereplő képviselte személyesen. A Magyar Nemzet korabeli beszámolója szerint a zsúfolt terem előtt vetített film nagy sikert aratott, akárcsak Ranódy László rendezőnek a film alapjául szolgáló Kosztolányi-műről franciául tartott előadása. Miközben Tolnay Klári a finn rádió számára német nyelven nyilatkozott, a sajtótájékoztató első kérdése azt firtatta, hogy hogyan mertek Magyarországon egy ilyen szép lányt, mint Nagy Anna, ennyire elcsúfítani. A fesztiválpalota tengerre néző tetőteraszán ezt követően adott fogadáson frissítőként hazai barackpálinkát és bikavért szolgáltak fel. A francia sajtó Csehovra emlékeztető vonásokat fedezett fel a filmben, dicsérve annak részletábrázolását. 

Ruttkai Éva gratulál Páger Antalnak a cannes-i filmfesztivál legjobb férfi alakításának díjához. (MTI Fotó: Bojár Sándor)

A következő évben Banovich Tamás kapott technikai díjat Az életbe táncoltatott leány című táncfilmjéért, a Nyitány című animációs kisfilm Vadász János rendezésében pedig nagydíjat is kapott.

Sipeki Levente, Orosz Adél és Seregi László koreográfus táncolnak Vujicsics Tihamér zenéjére Az életbe táncoltatott leány című film egy jelenetének próbáján. (MTI Fotó: Keleti Éva)

A Szegénylegények című film előző évi sikere után az 1967-es fesztiválra Jancsó Miklóst is meghívták a zsűribe. Ebben az évben a britek Nagyítás című filmje lett a győztes, a legjobb rendező díját pedig Kósa Ferencnek a Tízezer nap című filmért Virna Lisi olasz filmszínésznő adta át, aki később két magyar koprodukciós filmben is szerepelt.

Jancsó Miklós rendező Jacques Charrier és Marina Vlady színészeket instruálja a magyar-francia koprodukcióban készülő Sirokkó című film kecskeméti forgatásán. (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Az 1970-es évek sikeres magyar filmes termése díjat hozott Gaál Istvánnak (Magasiskola), Törőcsik Marinak (Déryné, hol van?), Mészáros Mártának (Kilenc hónap), Gábor Pálnak (Angi Vera). Makk Károly Szerelem című filmje díjat, a két női főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Lili külön dicséretet is kaptak. Jancsó Miklós Még kér a nép című legjobb rendezői díjjal kitüntetett filmje Fellini Róma és Tarkovszkij Solaris című filmjének illusztris társaságában volt harmadikként az 1972-es fesztivál egyik kiemelkedő alkotása. Életműdíjat 1979-ben kapott Jancsó Miklós Cannes-ban.

Az 1981-es év a Mephisto című Oscar-díjas Szabó István-film sikerét hozta Cannes-ban is, míg Makk Károly Egymásra nézve című filmje 1982-ben, Sándor Pál Szerencsés Dániel című filmje pedig 1983-ban nyerte el a kritikusok díját.

Az MTI reprodukció-fotóján Szabó István Mephisto című filmjének plakátja, B. Müller Magda és Sándor Margit munkája Az év legjobb plakátja kiállításon a Magyar Nemzeti Galériában.

A napfényes Cannes városának címerében pompázik az a pálmaág, mely jelképévé vált a filmfesztiválnak, ahol 1954 óta a hivatalos nagyjátékfilm-verseny győztes alkotásának rendezője emelheti magasba az Arany Pálmát.

Míg kezdetben egyetlen díjat ítéltek oda, később kategóriánként értékelték az alkotásokat. Ma az Arany Pálma, a Nagydíj és a Zsűri díja bír a legnagyobb presztízzsel. Tiszteletbeli Pálmával 1997 óta olyan korszakos rendezőket is díjaztak életművükért, mint Ingmar Bergman, Woody Allen, Clint Eastwood, Bernardo Bertolucci, színészi életműért pedig először Jeanne Moreau-t. 1951-től a fesztiválozók már a tavaszi napsütésben léphettek a Croisette körúti Fesztiválpalota vörös szőnyegére, akkor tették ugyanis át őszről a rendezvény időpontját, 1959-től pedig filmvásárt is szerveznek.

Végezetül íme, néhány érdekesség!

Az 1968-as fesztivál a diákság megmozdulásaival összefüggésben félbeszakadt. Egyetemisták szállták meg a fesztiválpalotát és olyan neves rendezők támogatásával, mint François Truffaut, Jean-Luc Godard vagy Roman Polański, megakadályozták a hivatalos vetítések folytatását. megtartását.

A 2013-as Cannes-i Filmfesztivál ideje alatt történt minden idők legnagyobb ékszerrablása, amikor 40 millió euró értékű ékszert tulajdonított el egy gyalogosan távozó fegyveres egy dubaji ékszerháznak a Carlton Hotel különtermében látható kiállításáról. 

1967 óta Cannes adott otthont a MIDEM rendezvényének, a hanglemezkiadók nemzetközi vásárának is. Az 1970-es években több magyar könnyűzenész, Hacki Tamás, Szűcs Judith, Koncz Zsuzsa, az Omega vagy a Neoton Família is bemutatkozhatott ezeken az eseményeken.

Az 1990-es, hatodik Cannes-i Nemzetközi Táncfesztiválon a Magyar Állami Operaház Balett-társulata kétszer adta elő nagy sikerrel A bahcsiszeráji szökőkút című balettet a fesztiválpalotában. Az erről szóló útifilmet nézőink is megnézhetik október 4-én az Archívum m3.hu oldalán 22 óra 40 perces kezdettel.

Borítókép: Cannes, 1979. május 18. Hajókikötő. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Farkas Tamás. Azonosító: MTI-FOTO-S__FA19790518007

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 305 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Balatoni nyaralás

Végre megérkezett a nyár. Hol lehet a legjobban felüdülni? Természetesen a vízparton. S mi lenne erre alkalmasabb hely a Balaton partjánál, amely nem csupán üdülőhely, hanem szimbólum is a magyarok számára.

Csillagfénynél is tündököl a napfény városa

90 éves a Szegedi Szabadtéri Játékok

Igazi férfiak és igazi nők

140 éve született egyik legnagyobb és legnépszerűbb írónk, Móricz Zsigmond. Epikája számos későbbi népszerű filmhez nyújtott remek alapot, amelyek a mai közönség számára is tartogatnak mondanivalót és értéket. Ilyen a Rózsa Sándorról szóló regényből készült film és neki köszönhetjük a Míg tart a szerelmet is. Persze nem csak Móricz műveit hoztuk a hétre. Középpontban a férfiak és a nők kapcsolata remek színészekkel és sziporkázó alakításaikkal, természetesen szórakoztató formában.

Negyedszázada avatták újra a hét vezér szoborcsoportját a Hősök terén

A felújított szobrokat 1996. június 30-án a Budapesti Búcsú eseményeként adták át.