Császár Angelát köszöntjük!

Születésnapján köszöntjük a Jászai Mari-díjas Érdemes és Kiváló Művészt, akinek színpadon, filmen, rádióban és a pódiumon is emlékezetes élményeket köszönhetünk. Szakmai és emberi történetek sokasága fűzi a Nemzeti Színházhoz, melynek évtizedekig tagja volt; a Budapest Orfeum című sikerszériás produkció pedig ma már fogalom.

Karakter

2021.03.16 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az iskolai irodalmi színpadon szereplő tehetséges lányt – aki katona édesapja városában, Kolozsváron látta meg a napvilágot, de szülei a határrevízió idején, a határzár alatt szöktek át az anyaországba – gimnáziumi tanára biztatta a pályára, és igaza lett. Már főiskolásként, 1967-ben, bekerült a Nemzeti Színházba és a „nagyvadak” hamar befogadták.

Sinkó László, Raksányi Gellért és a főiskolás Császár Angela Molière A fösvény című vígjátékában (MTI Fotó: Keleti Éva)

A külföldre szerződő Tordai Teritől a Mózes című Madách-darab szép moabita leányának, Amrának a szerepét is átvette; és volt olyan időszak, amikor délelőtt, délután, este és még éjjel is játszott. Tehetségének új oldalait fokozatosan fedezték fel, főleg, hogy az is előfordult, hogy büntetésből egy ideig nem kapott szerepet, mert megélhetési nehézségei, lakásproblémája miatt felmondott a legendás intézményből. Ezt később visszavonta, mivel Gobbi Hilda és Mészáros Ági segítségével sikerült lakáshoz jutnia.

Pápai Erzsi, Sinkovits Imre, Gobbi Hilda és Rajz János játszótársaként a Mukányi című darabban (MTI Fotó: Keleti Éva)

A hullámvölgyek is inspirálták újabb és újabb tevékenységre, széles művészi skálán. Sokáig volt Sarolt az István, a király című rockoperában, számos irodalmi estet állított össze, és szép hangját is gyakran hallhatta közönsége a rádióban, szinkronban. 2013-ban Kazinczy-díjat kapott szép magyar beszédéért. A megzenésített versek, kuplék néhány versszakba sűrített miniatűr drámájának, mint a színészet alapjának, a művészetére diákként a nagy Nádasdy Kálmán oktatta, mára pedig ő is mestere lett több hírességnek.

A Budapest Orfeum című műsorban (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Benedek Miklóssal és Szacsvay Lászlóval közösen, színházi öltözőikben, cetlikre irkált ötletekkel indult az a legendás produkció, mely különleges nézőpontból mutatta be a huszadik század első felének időszakát, és melyet – Orosz István zongorista-karmesterrel kiegészülve – Budapest Orfeum címen több mint egy évtizedig háromszáznál többször játszottak, vidéken és külföldön is, bár eredetileg csak egy előadásra terveztek.

Borítókép: Budapest, 2014. április 2. Császár Angela színész a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Zih Zsolt. Azonosító: MTI-FOTO-477255

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 293 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek

Csak néhány azok közül a mozaikszók közül, amelyeket pár évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában. A teljesség igénye nélkül ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát.

Olimpiai fejtörő

A XXXII. nyári olimpiai játékok megkezdése előtt Magyarország az aranyérmesek rangsorában – 176 bajnoki címmel – az előkelő nyolcadik helyen szerepel. Lássuk, Ön mennyit tud egykori bajnokainkról!

„Halló, halló, itt rádió Budapest”

1925. december elsején hangzott el az ünnepi bejelentés, amely a magyar rádiózás immár 95 esztendős történetének nyitányát jelezte.

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.